Egy dán asztalos álmától az ikonikus kockákig – Így hódította meg a LEGO a világot

Hogyan váltak az eredetileg fajátékokat gyártó családi vállalkozás termékei világszerte a gyerekek kedvenceivé? És miként tudott a megunhatatlan, egymásba építhető kockák megalkotója újra és újra alkalmazkodni a folyamatosan változó, digitalizálódó világ kihívásaihoz? Íme a LEGO-sztori.

A történet a dán asztalos, Ole Kirk Christiansen ötletével kezdődött, aki még 1932-ben kezdett el fajátékokat gyártani. A célja az volt, hogy a játékon keresztül ösztönözze a gyermekek fantáziáját és kreativitását. Ma már kijelenthetjük, hogy sikerrel járt, hiszen világszerte sok-sok gyermek polcán megtalálhatók az ikonikus kockák.

Nemzetközi sikert hozott az új design

Magát a LEGO nevet 1934 óta viseli a vállalat, de a ma ismert LEGO elemek elődei csak 1949-től vannak velünk. Ekkor kezdett el műanyag, egymásba építhető kockákat gyártani a cég, amit egy angol játékgyártó hasonló megoldása inspirált.

A játékelemek között 1954-ben jelentek meg az ajtók és ablakok, 1958-ban pedig a sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében továbbfejlesztették a designt. Innen már nem volt megállás, a cég 1960-ban befejezte a fajátékok gyártását, és megkezdte a nemzetközi terjeszkedést Hollandiában és Finnországban, egy évvel később pedig már az Egyesült Államokban is megjelentek a LEGO játékok, amikhez immár kerekeket is gyártottak – azaz jöhettek az autók, motorok, traktorok és egyéb guruló kedvencek.

A LEGO-t az 1960-as évek közepére már több mint 40 országban értékesítették, az 1990-es évekre pedig a világ egyik legnagyobb játékgyártója lett a vállalat. A nagysággal azonban egy idő után jöttek a problémák is.

A mozivászon sem volt elég

A videójátékok térhódításával egyidőben, az 1990-es évek közepén a fizikai játékok piaca – így pedig a LEGO eladásai is – csökkenni kezdett. Ennek hatására a vállalat elkezdett elmozdulni a hagyományos tevékenységétől, például három vidámparkot nyitottak Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban, illetve a fejlesztésekre is sok pénz költöttek: változatosabb téglákat akartak gyártani.

2003-ban már a filmgyártásba is belekóstoltak, ekkor jelent meg az első egész estés LEGO mozi, a Bionicle, mely 2004-ben folytatást is kapott.

Mára kiderült, hogy önmagában a termékpaletta szélesítése nem volt rossz ötlet, ám 2003-ban már 800 millió dollár adóssággal rendelkezett a vállalat, amihez 2004-ben 225 millió dollár veszteséget is termelt. Egyértelműen változásra volt szükség.

Hihetetlen növekedés, mindössze két évtized alatt

Ekkor döntött úgy az eddig családi vállalkozásként működő LEGO, hogy a dolgok jó irányba állításával megbíznak egy külsős vezérigazgatót. Így lett Jorgen Vig Knudstorp a cég vezére. Innentől kezdve a LEGO árbevétele és profitja kilőtt az egekbe: a 2004-es 225 millió dolláros veszteség utáni évben máris nyereséges volt a vállalat, 2023-ban pedig 1,76 milliárd euró profitot termelt a LEGO.

Az árbevétel növekedése talán még jobban megmutatja a változás nagyságrendjét: 2004-ben 6,3 millió dán korona árbevételt ért el a cég, ez az adat 2013-ban már 25,3 millió dán korona volt, a 2023-as évet pedig 65,9 milliós árbevétellel zárták. Két évtized alatt több mint tízszeres növekedés.

Miben rejlik a LEGO sikere?

Hogyan jött mindez össze? Egyrészt a vállalat kiválóan alkalmazkodott a digitalizáció jelentette kihívásokhoz, saját játékokkal betört a videójátékok piacára is, másrészt pedig rendkívül sikeres együttműködéseket kötött film-és játékstúdiókkal.

Ilyen például a kapcsolódás a Star Wars birodalomhoz, melyhez mára egész LEGO Star Wars kollekció épült fel. 2012 óta a Marvellel is együtt dolgozik a cég, és ide sorolhatóak a Harry Potter könyvek és filmek alapján készült szettek vagy a Sony Playstation exkluzív Horizon Forbidden West hosszúnyakúja is, melyet már szintén megépíthetünk LEGO kockákból.

Mindent összevetve a LEGO az elmúlt két évtizedben mind a fizikai, mind a digitális világban bebetonozta magát, a cég 2015 óta minden évben legalább 1 milliárd euró profitot termelt. Mindezt ráadásul egészen magas, 20-24%-os nettó profitszint mellett, így jó darabig biztosan nem kell azon aggódni, hogy nem lesznek új, LEGO-ból megépíthető kedvenceink.

Lead fotó: Unsplash / Daniel K Cheung /