Karácsonyi kívánságlista: zseniális ötlet vagy megöli az ünnep varázsát?
A párommal éppen egy dilemmával nézünk szembe. Nem tudjuk eldönteni, hogy mit adjunk egymásnak karácsonyra. Illetve, hogy őszinte legyek, én vacillálok inkább a lehetőségek között. Előállt azzal az ötlettel, hogy ír egy ajándéklistát azokkal a cuccokkal, amiknek örülne. Először furcsának tartottam a javaslatot, de jobban belegondolva egyáltalán nem hülyeség.
Amerikában bevett szokás
Amerikában a hasonló ajándéklisták nem idegenek az emberek számára, sőt egész iparágak épülnek köré. Esküvők előtt teljesen bevett szokás, hogy a menyasszony és vőlegény egy hosszú kívánságlistát ad le, amiből a meghívott vendégek szemezgethetnek és a számukra – árban és minőségben – is megfelelő holmit, holmikat ajándékozzák az ifjú párnak. Win-win szituáció, gondolhatnánk. Azonban az emberben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az év legfelkapottabb, legmeghittebb ünnepén is jó ötlet ezt a módszert választani?
Nem teljesen fekete vagy fehér
Szerintem ennek a dolognak két oldala van. Egyrészt rengeteg agyalástól, stressztől, utánajárástól kíméli meg az embert, ami az év végi rohanásban amúgy sem hiányzik. Tudom, most sokan a szívükhöz kapnak, hogy hogyan írhatok le ilyesmit, hogyan lehetek ekkora grincs, hiszen a karácsony nem teher és nem szabad így felfogni. De ez a nagy büdös igazság. Az emberek nagy többségének és igen, általánosítok, mert biztos vagyok benne, hogy a dolgozó többség is hasonló véleményen van, macera meló után még a plázák folyosóin korzóznia és a tökéletes ajándékot kutatnia. Másrészt viszont pont az ajándékozás öröme vész el a dologból. Talán mégsem ennyire fekete-fehér ez az ügy. Kapsz egy listát egy csomó termékről, jobb esetben csak néhányról és választasz. A párod, barátaid, családtagjaid – beszéljünk bárkiről – igazából tudják, hogy mire számíthatnak, amikor feltépik a csomagolást, de a képzeletbeli érzelmi mérleg nyelvét mégis balanszba hozza a tény, hogy olyasmit adhatunk, aminek őszintén örülnek és/vagy szükségük van rá. Összességében beláthatjuk, hogy a kívánságlista ötlete nem rossz, legalábbis egyáltalán nem elvetendő.
Én belementem
Én személy szerint, ahogy azt feljebb említettem is, vonakodtam először a lista ötletétől és kerestem tovább a tökéletes ajándékot, amivel nem hozom sem őt, sem magamat kellemetlen helyzetbe a forralt bortól mámoros család előtt. Több dolog eszembe is jutott, de egy ponton valahogy mindig elakadtam, zsákutcába keveredtem. Ekkor döntöttem el, hogy legyen, kipróbáljuk idén a tengerentúlon már bevett szokást. Mert igazából mit veszíthetek? A végén még az is lehet, hogy egyezés lesz az én általam választott ajándékok és a listán szereplő holmik között. De ha nem, az sem nagy baj, hiszen a lényeg, hogy biztosan együtt töltjük majd a karácsonyt és szerintem ennél nagyobb ajándék nem kell.
.webp)
Több mint 6 évig stylistként dolgoztam. Ismert magazinoknál, hírességek mellett, nagyobb márkáknál. Volt a kezemben három millió forintos óra, de ugyanúgy tudtam egy három ezer forintos ruhával is bánni, ha arról volt szó, hiszen a szakma ezt is megkövetelte. Nem szeretném ragozni, a lényeg, hogy volt rálátásom bőven, hogy milyen ruhadarabok kaphatóak a magyar piacon. Pont emiatt egy kérdés mindig is erősen foglalkozatott: miért van még mindig az, hogy a magyar nők – tisztelet a kivételnek - nem tudnak stílusosan felöltözni?
Leadfotó:123rf Gif:giphy.com
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
