A legismertebb jóslásfajták

Koroktól és kultúráktól eltérően összegyűjtöttük a legismertebb jóslási formákat.

Jóslások a régmúltban
Ha időrendben próbálunk haladni és elhelyezni a jósok és technikáik szerepét a történelem menetében, akkor azt látjuk, hogy az afrikai varázslók csontokból jósoltak, a vikingek rúnakövekből következettek a jövő alakulására, a mezopotámiaiak pedig a csillagok állását és azok változását figyelték. A kelták kővel jósoltak, ami csak igen és nem választ tudott adni az eldöntendő kérdésre, mégpedig úgy, hogy a kérdést feltevő személy tartott egy követ egy fejsze felett, ami a földbe volt állítva, majd a kő esésétől és a fejsze oldalától függően a varázsló megválaszolta a kérdést. A Perzsák homokból jósoltak, ezt pedig úgy tették, hogy a varázsló egy homokkal teli tálat tartott a kezében, a kérdést feltevő pedig jobb kézzel megkeverte azt, a varázsló pedig ezt követően értelmezte a jeleket, amik kirajzolódtak a homokban.

Az ókori Rómában nagy tiszteletnek örvendtek a jóspapok, és busás jutalomban részesültek az uralkodótól, emellett nem egyszer politikai befolyással is bírtak. Koruk közkedvelt jóslása a madárjóslás volt. Az augur, vagyis madárjós a rendkívüli égi jelekből - ilyen volt például a napfogyatkozás, szivárvány, csillaghullás – és a madarak röptéből, illetve azok hangjából következtetett a jövőben bekövetkező eseményekre. A kínaiak híres jóslási technikája a Ji Csing volt, ami eredetileg csak két válaszra volt képes, az igenre vagy a nemre. Előbbi, vagyis az igen egy teljes vonás volt, míg a nem egy szaggatott. Ez lett az alapja annak a trigramnak, amiben 8 jel van, mindegyik 3 vonalból áll, ezek jelképezik mindazt, ami az univerzumban történik, ennek a 8 jelnek a kombinációja jelképezi az átmeneteket, így lesz összesen 64 hexagram. Ezek a Változások könyvében találhatók meg.

Népszerű volt az ókori Görögországban a lisztből jóslás, ami a kínai szerencsesütikre emlékeztetett. Ezt a jóslást úgy alkalmazták, hogy először feltettek egy kérdést, majd kilenc lehetséges választ felírtak egy papírra, ezután lisztből és vízből kis kerek kenyereket sütöttek, amikbe belecsempészték a cédulákat, majd miután kisültek véletlenszerűen kiválasztottak egyet, és ily módon megkapták a feltett kérdésükre a választ. A középkori Európában nagyon divatos volt a kávézaccból jóslás, ebben az esetben a kérdező kiitta a kávéját, majd a csésze alján maradt zaccból a jósasszony ábrákra következtetett, melyek megsúgták a jövő titkát.

Évszázados divat a kártyajóslás
A legismertebb jóslási forma a kártya lett, ami a 17. században indult el hódító útjára. 46 lapos jóskártyát használt egy francia jósnő Sibill, akinek igazi neve Marie Anne Lenormann volt, ő még Napóleon bukását is előre kiolvasta kártyáiból. A 20. század legnépszerűbb jóslási eszköze a tarot kártya lett. Szimbólumrendszere kötött, 78 lapból áll összesen, ezek közül 22 lap a Nagy Arkánum, vagyis főlapok, és négyszer 14 lapból áll a Kis Arkánum, ami a kard, a serleg, az érme (csillag) és a bot.

A tarot legismertebb fajtáit:
Bosch Tarot, Ibis tarot, Nefertari’s tarot, Russian tarot és a leggyakrabban használt a Rider-Wait tarot.

Érdemes tudnunk, hogy Jung a svájci pszichoanalitikus a tarotban látta a nagy világvallások, és a mitológiai szimbólumok megörökítését, úgy vélte ezek összefüggésben állnak az álmokkal és a tudatalattival, ezért analízisei során sokszor nyúlt a tarot kártyákhoz. Magyarországon a cigánykártyából való jóslás a legelterjedtebb. 36 lapból áll egy pakli, és a tarot kártyákkal ellentétben életeseményeket, törvényszerűségeket és lehetőségeket mutatnak, ezért inkább a sors kivetésére alkalmas.

Figyelmeztető
Bármelyik jóslási technikát alkalmazzuk, szem előtt kell tartanunk, hogy ezek a jelek inkább útmutatóul szolgálnak, mintsem teljes bizonyosságot nyújtó igazságként.