Nemcsak árt, használ is a koronavírus: ennyi ember korai halálát akadályozta meg a járvány
A pandémia a levegő minőségére is hatással volt, ezzel pedig ezrek életét mentette meg.
Így változtatta meg a levegő minőségét a koronavírus
Már több mint egy éve teljesen felfordult az életünk a koronavírus-világjárvány miatt. Napról napra kapjuk a szörnyű híreket, azonban ahogy a mondás is tartja, minden rosszban van valami jó. A környezetünkre is nagy hatással volt a járvány, de még inkább a kijárási korlátozások, hiszen ezek hatására szinte teljesen elcsendesedett a Föld, de más következményei is lettek annak, hogy lényegesen kevesebb mozgástere volt az embereknek.
A Centre for Research on Energy and Clean Air nevű kutatóközpont nemrég közzétette legfrissebb tanulmányát, amiben a 2020-as adatok alapján megállapították, hogy visszaesett a fosszilis energiahordozók használata, a nitrogén-dioxid-szennyezés 14, a finomszemcsés 7, az ózonszint pedig 4 százalékkal csökkent.
A tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés szintjének legnagyobb csökkenése az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban és Svédországban figyelhető meg. A szállópor legnagyobb mértékben Szerbiában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában csökkent. Az európai fővárosok közül Róma, Párizs, Zágráb, Athén, Lisszabon és Varsó azok a városok, ahol a levegő minőségével összefüggésbe hozható káros egészségügy hatások a leginkább mérséklődtek.
A levegő minőségének javulásával Európában közel 38 ezer ember korai halálát sikerült megelőzni. Ez Magyarországra kivetítve nagyjából 1500 embert jelent. Nemcsak a halálozások visszaesésében játszott nagy szerepet a levegő tisztulása, de más egészségügyi előnyöket is előidézett: a 10 millióval kevesebb munka nélküli nap miatt 17 ezerrel kevesebb új asztmás esetet diagnosztizáltak a gyermekeknél, 29 ezer embernek nem volt szüksége sürgősségi ellátásra az asztmás rohamok miatt, és 4700-zal kevesebb koraszülés volt.
Cikkünk folytatódik, lapozz!
Fotó: Julia M Cameron / Pexels
Oldalak
