Magyar-jetlag: ennyit árt az óraátállítás a szervezetnek

Ez lesz az utolsó óraátállítás hazánkban? Még az is lehet! Az óraátállítást Magyarországon először 1954 és 1957 között alkalmazták elektromos kapacitási nehézségek miatt és ez több mint négy évtizede töretlenül így van. Ma kezdődik hivatalosan a nyári időszámítás, vagyis előre tekerjük az órák mutatóit hajnali 2-ről 3-ra. Ez hogyan hat a szervezetünkre? A sazkértők elkeserítő választ adnak erre a kérdésre. Íme!

Ez jó, vagy rossz nekünk?

Volt egy kis "pihenő", amikor nem kellett állítgatni az óráinkat, ugyanis 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, amelynek a valódi célja az energiamegtakarítás volt, így a nyolcvanas években ismét úgy döntöttek, hogy szükséges. Az óraátállítás sokakat megvisel, de van néhány praktika, amivel könnyen vehetjük a "magyar jetlag-et". Mivel a nappalok egyre hosszabbak lesznek, így érdemes felkészítenünk a szervezetünket a váltásra, ugyanis most egy órával kevesebbet aludhatunk. Nem is gondolnánk, de a szervezetünk működésére is hatással van ez a kis időeltolódás, ugyanis felborul a napi ritmusunk. Az ebből adódó éjszakázás, alváshiány, rendszertelen életmód a megszokottól eltérő hormontermelődést eredményezhet, így hatással lehet hangulatunkra és egészségügyi állapotunkra is. Megnyilvánulhat ez abban, hogy egy órával később ébredünk fel, este fáradtabbak leszünk mint szoktunk, nehezen alkalmazkodunk, vagy éppen alvászavarral és ingerültséggel szembesülünk. Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com