Csodaszer vagy méreg? Álláspontok a szójáról
A szójabab káros vagy pozitív hatásairól megoszlanak a vélemények. A támogatóknak és ellenzőknek egyaránt megvannak a maguk érvei. Lássuk most ezeket!
A szója kedvező hatásai
A szóját sokan szinte csodaszerként tartják számon, hiszen bőségesen tartalmaz élelmi rostot és fehérjét, így a vegetáriánusok legfontosabb húspótlójaként vált ismertté. Mivel az izoflavonoknak is gazdag forrása, így nőknél csökkenti az érelmeszesedést okozó káros LDL-koleszterin szintjét, így a szívbetegségek előfordulását és a szívinfarktus veszélyét.
Az izoflavonok emellett a csontritkulás és a prosztatarák kialakulásának megelőzésére is kedvező hatással vannak, mérséklik a menopauza kellemetlen tüneteit, például a hőhullámokat, illetve bizonyos kutatások szerint a gyermekeknél kialakuló leukémiát is. A szója kisebb mértékű réz-, mangán-, kálium- és folsavtartalmának köszönhetően számos egyéb kedvező élettani hatással is rendelkezik.
Az ellenérvek
Ennek ellenére számos kutató kételkedik a szója kedvező élettani hatásaiban. Néhányan a jótékony hatásokat is fenntartással kezelik, vagy akár teljesen el is utasítják, de a szóját kifejezetten káros növénynek tekintők csoportja is jelentős.
Ők újabb és újabb kutatási eredményekkel igyekeznek alátámasztani az elképzelésüket, miszerint a szója fogyasztása kerülendő, hiszen betegségek forrása is lehet. Ezek a feltételezések és az ezeket alátámasztani igyekvő kutatási eredmények azonban tudományos körökben nem elfogadottak. Csupán néhány akad közöttük, amit nem utasítanak el teljesen.
Például mivel a szója viszonylag allergizáló ételnek számít, így a rá érzékenyeknek kerülniük kell a fogyasztását, hiszen náluk akár súlyos tüneteket is okozhat, valamint mivel emésztése egyeseknél haspuffadást válthat ki, ezért az érintetteknek fokozottan kell figyelniük rá, hogyan építik be étrendjükbe.
Egy kutatócsoport arra a felfedezésre jutott, hogy a nagymértékű szójafogyasztás és az időskori szellemi problémák, így az Alzheimer-kór között is kapcsolat fedezhető fel. Mások úgy vélik, hogy a nagymértékű szójafogyasztás bizonyos esetekben károsan befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. Ezek az eredmények azonban nem megerősítettek, ahogyan azoknak az aggodalma is csak bizonyos mértékig érthető, akik a hormonfüggű daganatos megbetegedések, például a mellrák és a szójafogyasztás között feltételeznek kapcsolatot.
A WHO ebből csupán annyit ismer el, és már ezt is konzervatív nézőpontnak tekinti, hogy aki családi kórtörténetében már előfordult mell- vagy prosztatarák, annak ajánlott kezelőorvosa véleményét kikérni, mielőtt jelentős (napi három adagot túllépő) mértékben fogyasztana szóját. A szervezet egyébként hasznos növényként tekint a szójára, aminek a fogyasztását ajánlja, ám azt megemlíti, hogy a növény friss, tehát feldolgozatlan, szárított vagy fermentált formájában a legegészségesebb.
Oldalak
Hirdetés
