Csapvíz vagy ásványvíz - Melyiket érdemes innod?

„Akkor fogyasztunk elég folyadékot, ha 24 óra alatt a vesék 1,5 liternyi vagy ennél több vizeletet termelnek. Egy vizeléskor kb. 2 dl- nyi vizeletet ürítünk, így ha naponta 7-8 alkalommal jóleső (nem csíp, nem kényszerítő) érzéssel ürítünk, akkor elegendő folyadékot vittünk be szervezetünkbe. A vizelet színét az ún. epefestékek is befolyásolják, de ha a vizelet világos színű, az általában jó hígítást jelent. A vesék számára a tömény vizelet képzése energiaigényes feladat, hígítani viszont "jól tud és szeret" is. Ennek megfelelően alakítsuk napi vízfogyasztásunkat!” – javasolja Rosta doktor.

A jövő olaja?
A víz az egyik legkülönlegesebb anyag a Földön. Nélküle nincs élet, testünk minden sejtjének építőeleme. Sajnos épp ezért elképzelhető, hogy a közeljövőben akár háborúzni is fogunk az életet adó vízcseppekért.

Legalábbis ezt állította 2000- ben az ENSZ egyik témába vágó gyűlésén Klaus Töpfer környezetvédelmi szakértő, aki szerint a csökkenő vízkészletek miatt a közeljövőben - talán 2020- ra - várható, hogy a vízért hasonló háborúk folynak majd, mint az olajért. A számítások szerint a megfelelő vízkészletnek csupán 0,08%- a érhető el az emberiség számára. Csakhogy az elmúlt fél évszázadban 40%- kal nőtt a vízfogyasztás az egész bolygón, s a népesség is jelentősen növekedett.

1999- ben az ENSZ 200 tudóst kért fel 50 országból, hogy határozzák meg a Föld ökológiai helyzetét. A kutatás két alapvető, ám annál inkább aggasztó problémára hívta fel a figyelmet: az egyik a globális felmelegedés, a másik pedig a jelentős vízhiány volt. Ma a Föld fogyasztható vízkészletének 70%- át használjuk, de 2020- ra a kutatók szerint már 17%- kal több - sómentesített - vízre lesz szükségünk, mint amennyi a bolygón összesen található.

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás nemcsak az emberi egészséghez szükséges, de ahhoz is, hogy élelmiszer kerüljön asztalunkra. Kínában például 1000 tonna víz szükséges egy tonna búza előállításához. Ennél is sokkal több vizet igényel az óriási volumenű húsfogyasztás világszerte. Az ezt kiszolgáló iparág vízigénye jóval magasabb, mint a növénytermesztésé.

Végül még íme néhány érdekes adat: Németországban kb. 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember, s más európai országokkal összehasonlítva ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok mintegy 250 litert használnak el naponta. Ebből mindössze átlagosan 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a vécé öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz. Ezek az adatok is mutatják, hogy tudatos vízfogyasztással a kialakuló vízhiány kitolható, mértéke csökkenthető lenne. Arról már nem is beszélve, hogy - többek véleménye szerint - luxus ivóvízzel öblíteni a vécét. Akár 50%- kal is csökkenthető lenne a háztartások napi vízhasználata, amennyiben az aktuális használatnak "éppen" megfelelő vízminőséget biztosítanánk, például a vécé öblítésére tisztított szennyvizet vagy esővizet alkalmaznánk.

Forrás: drrose.hu