Apa csak egy van!? Tudj meg mindent az apasági vizsgálatról

Hazai körkép

Egyes statisztikák szerint Magyarországon a családban született gyermekek 10- 15 százaléka nem a férjtől származik. Dr. Bezzegh Attila orvos, orvosi laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia szakorvosa szerint elképzelhető, hogy ez az arány közel áll a valósághoz, valójában erről nincsenek hivatalosan adatok. „Évente kb. 1100- 1300 DNS alapú apasági vizsgálat történik, de a páciensek száma folyamatosan nő. Ennél egy nagyságrenddel nagyobb az apasági vélelem megállapítására vagy megdöntésére irányuló perek száma: évente átlagban háromezer apasági per zajlik itthon” – állítja a szakértő. A közelmúltig csak kevéssé megbízható módszerek alapján tudták bizonyítani vagy elvetni az apaságot, de ma már bárki kérhet genetikai vizsgálatot egy ún. humándiagnosztikával foglalkozó laboratórium közreműködésével, melyből egyértelműen kiderül a vérrokonság megléte, illetve annak hiánya.

Egyszóval bárki… De vajon kiket izgat leginkább a kérdés? „Nem ritka az, hogy az érdekeltek környezete veti fel a kérdést, hogy a férfi és a gyermek között létezik- e tényleges biológiai kapcsolat. A brit uralkodói családban történtek nem egyediek, ugyanis leggyakrabban valóban a fiukért aggódó nagymamajelöltek, vagyis az anyósok kezdeményezésére kerül sor apasági vizsgálatra, akik úgy látják, a gyerek egyáltalán nem hasonlít a fiukra, és tudatosan kezdenek neki az aknamunkához, meggyőzve a férfit arról, hogy nem is ő a gyerek igazi apja – vallja Bezzegh doktor. Illetve azoktól a nőktől is gyakran érkezik ilyen felkérés, akik egy korábban házasságban élő férfival létesítenek kapcsolatot, és szeretnék megúszni, hogy a volt feleségnek gyerektartást kelljen fizetni.”

Ilyenkor az önös érdekeken túl fontos lenne azt is végiggondolni a vizsgálatot kezdeményezőnek, hogy a kérdéssel milyen problémákat okoz, egy negatív, nem várt eredmény milyen visszafordíthatatlan folyamatokat generál egy családban.

„Nyalánkságok” az apasági kérdés tisztázására

Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvostól megtudtuk, hogy a DNS alapú apasági vizsgálat elvégzéséhez a gyermektől és az apától származó vizsgálati anyagra, más szóval DNS mintára van szükség. A DNS molekula hordozza a testünkre vonatkozó összes információt, ennek felét édesanyánktól, másik felét édesapánktól kapjuk. Mivel minden egyes sejtünkben, azok magjában, a kromoszómákat alkotva ugyanaz a DNS molekula található, mindegy, honnan származnak a vizsgálatnak alávetett sejtjeink. „15- 20 évvel ezelőtt ezek vérvétellel voltak kinyerhetők, de kényelmi és etikai okok miatt ma már nem történik vérvétel. Etikai okok alatt azt értjük, hogy a vizsgált személyeket – elsősorban a gyermeket – nem kell kitennünk a vérvétel kellemetlenségeinek, ami ugyan egy banális beavatkozás, de semmiképpen sem veszélytelen, különösen kisgyermekek esetében. Éppen ezért a modern laboratóriumok a szájnyálkahártya hámsejt mintát részesítik előnyben - ez az ún. „nyálminta. Egy a fültisztítóra emlékeztető, mintavételi pálcát a száj belsejét borító nyálkahártyán kell néhány alkalommal végighúzni, mely ilyenkor rengeteg hámsejtet gyűjt össze. A pálca mellesleg nyálas, nedves is lesz (innen ragadt rá a „nyálminta” elnevezés), ezért a rajta összegyűjtött sejtekkel meg kell szárítani. Valójában azonban ilyenkor nem a nyál vizsgálata történik meg, hanem a felszíni hámsejtek sejtmagjaiban található DNS analízise történik meg. Több ilyen molekula van a szájból vett mintában, mint a vérben – ott ugyanis csak a fehérvérsejtekben van sejtmag, és azokból igen kevés található a levett kémcsőben” – magyarázza a szakértő. Ezt követően a vizsgálati anyag akár személyesen, akár postai úton is elküldhető a humángenetikai szakértőnek részletesebb vizsgálatra, ugyanis szobahőmérsékleten tartva hetekig, hónapokig károsodás nélkül eltarthatók, és eredményesen felhasználhatók a vizsgálat elvégzésére.

Fotó: lerablog.org