Feromonok - a szaga miatt szereted a pasit!

Sok kutatót foglalkoztat a kérdés, hogy az egyéni testszag által keltett tudatalatti vonzalom miatt esünk szerelembe, vagy épp fordítva: a szeretett személy illatához kezdünk ragaszkodni.

Rengeteget hallani a kutatások homlokterébe kerülő feromonokról, melyek tudományosan megalapozott szerepe elsősorban az állatvilágban egyértelmű: első sorban párzással kapcsolatos önkéntelen kommunikációért felelősek. Ezen anyagok, a testfelszínre kerülve váltanak ki viselkedésváltozást a fajtársakból, mind azonos, mind különnemű egyedekből.

Alapvetően kétféle feromont különböztetünk meg. Az úgynevezett jelző feromonok egészen rövidtávú hatást érnek el, míg az elsődleges feromonnak nevezett vegyületek az agyalapi mirigy működésének befolyásolásával hosszabb távú változásokhoz vezetnek, melyek a nemi működést is érintve kedveznek a szaporodási hajlandóságnak, és növelik a sikeres utódnemzés esélyét.

Arra, hogy léteznek-e emberi feromonok, és ha igen van-e hatásuk a viselkedésünkre még nem született tudományosan megalapozott, megingathatatlan válasz. Viszont az emberi bőrben is találhatók úgy nevezett apokrin mirigyek, melyek az állatokban a feromonokat is tartalmazó illatok kiválasztásáért felelősek. Éppen ezért, az apokrin mirigyeket illatmirigynek is szokták nevezni, melyek testfelületi eloszlása is meglepő hasonlóságot mutat az emlős állatoknál tapasztaltakkal. Első sorban a hónaljak, mellbimbók, a köldök, és a nemi szervek közelében van belőlük több. Szexualitással kapcsolatos szerepüket látszik egyértelműsíteni az a tény is, hogy az emberben ezek a mirigyek a nemi érésig inaktívak, csak a pubertás során kezdenek működni, ráadásul a nőknél a menstruációs ciklussal szinkronban változik a termelésük.

A bizonytalansági tényező az ember igazán gyér szaglása. Ugyan természetesnek véljük, hogy egyes szagokat kellemesnek, másokat pedig visszataszítónak érzünk, ez még nem bizonyítja, hogy az ember szaglása is képes kiszűrni az olyan finom kémiai jeleket mint a feromonok hormontartalma.

Végeztek kutatást párokkal is, ahol is a szerelmesekkel tíz ruhadarabot szagoltattak meg. A vizsgált alanyok jelentős többsége a párja illatát hordozó - ám küllemében a többivel teljesen azonos - szövetdarabot találta a legvonzóbbnak.

Mivel ezzel még mindig nem oldottuk meg a tyúk és tojás problémáját - vagyis hogy melyik volt előbb, az illat vagy a vonzódás – sajnos tudományos zsákutcába kerültünk. Amennyiben viszont hiszünk az ösztöneinkben és abban, hogy ha csak tudat alatt is, de képesek lehetünk értelmezni ezeket a természetes, ősi jeleket, igyekezzünk nem elnyomni őket. Sok parfüm tartalmaz hatásosnak vélt feromonokat, de már puszta illatukkal is elfedhetik testünk valódi kémiai jeleit. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, és csak olyan illatot viseljünk, ami illik személyiségünkhöz. Ezzel jó esetben éppen erősítjük a természetes illatanyagaink hatását, ahelyett, hogy gyengítenénk őket. Hallgass az ösztöneidre, és bízz az orrodban!