Színtiszta kémia

A szerelem csak hormonális folyamatok egymásutánja, amely heves reakcióba lép tested apró sejtjeivel, hogy végül egy hatalmas robbanásban egyesülve megvakítson. A szerelem az ösztrogén és a tesztoszteron örökös harca. A szerelem csak színtiszta kémia. Furcsa, hogy ezek a mikroszkopikus kis lények milyen hatalmas dolgokat tudnak alkotni, nem igaz?

Ha kísérletezni támad kedved, mindig viselj védőszemüveget

Valami ilyesmire vágytam akkor, amikor megismertem egy kémia szakos srácot. Egy évvel volt fiatalabb nálam, de piszkosul értett ahhoz a bizonyos kémiához. Hiába voltam túl épp egy nagy csalódáson, vele mégis csak úgy izzott a levegő, ha együtt voltunk minden fizikai törvényt megszegve. Az első perctől kezdve megvolt köztünk az a bizonyos plusz, a vibrálás és a szexuális feszültség. Ő volt a Bunses-égő, én pedig a magnézium szalag, és amikor egyesültünk, vakító fehér láng csapott fel körülöttünk. Végül nem jött össze a dolog, csak vibrálgattunk, mint két egymástól távoli kis szentjánosbogár-fény. Egy kémia könyvben sem leltem meg a választ, hogy miért nem sikerült a kísérletünk.

Ha átöleled a tüzet, félő, hogy meg is égetheted magad, vagy annyira elvakulsz az oxigénnel való egyesülés fényében, hogy egy darabig nem tudsz tisztán látni. A kémiai kísérletek veszélyesek, és megfelelő védőfelszerelés és tudás nélkül rosszul is elsülhetnek.

De mi van akkor, ha minden stimmel? Ha megtaláljátok egymásban azt a bizonyos pluszt, ha működik a kémia, és a biológia sem tűnik többé nehéz tantárgynak? Úgy látszik, a szerelem mégsem csak színtiszta kémia.

Ha kísérletezni támad kedved, mindig viselj védőszemüveget a további károsodások elkerülése végett.

Fotó: lightworkerslove.com