„Azon a szomorú augusztus 20-i napin magamra maradtam, mint a kisujjam. Amikor édesanyám haldoklott, éppen akkor ment a Ki mit tud?, ahol ontanom kellett a poénokat, holott tudtam, hogy nagy baj van. Két műsorszám között kimentem, zokogtam, piros volt a szemem, különböző gyógyszereket csepegtettek bele, hogy ne lássa a kedves néző. Bementem, és megint mondtam a poénokat. A Ki mit tud? alatt halt meg. A következő adás elején a bevezetőmben elmondtam, hogy megint eltelt egy hét. ’Van, akinek az elmúlt hét kellemes, vidám és szórakoztató volt, van, akinek szomorú, netán tragikus’. Ennyi volt a rekviem” – idézte a Story a legendás tévés egykori szavait.
Fotó: Facebook/ Mint Földön a csillag
„Azon a szomorú augusztus 20-i napin magamra maradtam, mint a kisujjam. Amikor édesanyám haldoklott, éppen akkor ment a Ki mit tud?, ahol ontanom kellett a poénokat, holott tudtam, hogy nagy baj van. Két műsorszám között kimentem, zokogtam, piros volt a szemem, különböző gyógyszereket csepegtettek bele, hogy ne lássa a kedves néző. Bementem, és megint mondtam a poénokat. A Ki mit tud? alatt halt meg. A következő adás elején a bevezetőmben elmondtam, hogy megint eltelt egy hét. ’Van, akinek az elmúlt hét kellemes, vidám és szórakoztató volt, van, akinek szomorú, netán tragikus’. Ennyi volt a rekviem” – idézte a Story a legendás tévés egykori szavait.