Az édesapák is ugyanúgy megérdemlik az elismerést, mint az anyák

„Anya csak egy van.” Ismerjük ezt a mondást, vagy már úgy is fogalmazhatnék, hogy közhelyet. Én eddig is rengeteget írtam arról, hogy mit, hogyan élek meg. Anyaként. Azonban a másik oldal rendszerint kimaradt. Ezt most pótolom. Hogy miért most? Mert június utolsó vasárnapja környékén nem jutott eszembe írni róla (akkor van Apák napja), viszont november 19-én volt a Nemzetközi Férfinap, ami szintén jó apropó arra, hogy kicsit gondoljunk a törődő apákra is. Mert bárhonnan is nézzük, jó esetben apa is csak egy van.

Nekik is jár az ünneplés

Szeretem az Anyák napját és a Nőnapot. Szeretem a virágot, a kényeztetést, amit ilyenkor a Fiúktól (értsd: kisfiam és férjem) kapok. Jó érzés. És ez a jó érzés jár a férjemnek is. Miért? Mert ő pont annyit tesz meg a gyermekünkért, mint én. Pont annyit tesz meg a kiegyensúlyozott családi életünkért, mint én. És férfiként neki pont annyira jár az ünneplés, mint nekem.

És akkor egy kis történet arról, hogy a Férfinap tényleg létezik és tényleg nemzetközi. 1999-ben rendezték meg ezt a jeles ünnepet először Trinidad és Tobagóban az ENSZ támogatásával. Az Amerikai Egyesült Államokban igen hamar népszerűvé vált, aztán elterjedt Európában is. Magyarországon természetesen jóval később, 2009-től vannak a Férfinaphoz köthető rendezvények. És hiába is keressük, a hivatalos magyar naptárban nem kapott helyet. Ez azonban nem ok arra, hogy megfeledkezzünk róla.

Fotó: greymatterlifelens.com