Bécs: a kulináris hagyományok és a stílusos, örömteli élet fellegvára
Bécs méltán egyre népszerűbb úti cél, ahová nem csak lélegzetelállító látnivalói, hanem különleges gasztronómiai hagyományai miatt is özönlenek a turisták a világ minden részéről. Tegnap este Budapesten egy óriási partin vehettek részt az Ötkertben Peter Kruder koncertjén azok, akik "úgy akartak bulizni, mint Bécsben". Tekintsük most át, hol tart a 21. század elején a bécsi konyha és hogy mit is jelent pontosan a "Lohas" életmód!
Egyre többen tartják az úgynevezett „Lohas” csoportot – emberek, akiknek a fenntarthatóság, a morál, a minőség és az élvezetek egyenlő mértékben fontosak – a jövő meghatározó fogyasztói rétegének. Bécsben már most azok.
Akiknek fontos a stílusos és örömteli élet
A trendkutatók és véleményformálók nagyra értékelik a „Lohas” életmódot. A mozaikszó a „Lifestyle of health and sustainability” életérzés rövidítése és azokra az emberekre vonatkozik, akiknek fontos a stílusos és örömteli élet, de legalább olyan fontos, hogy az olyan értékek, mint az egészség, a fenntarthatóság és általánosságban a jó lelkiismeret is részét képezze az életvitelüknek. Őket tartják a jövő meghatározó fogyasztói rétegének, mert egyrészt örömüket lelik a fogyasztásban, fontos számukra a minőség, valamint hajlandóak is ezt a minőséget megkeresni és fizetni érte – három pont, amelyek a legjobb marketingszakemberek számára meghatározó szerepet játszanak.
A trend egyértelműen az USA-ból indult útnak, ahol Berkeley-ben, San Francisco-ban és Seattle-ben az 1990-es évek végén a pragmatikus zöld- és környezetvédő mozgalmak egy része felfedezte a magas életszínvonal vonzerejét: a divatos dizájnruhákat, a modern technikai vívmányoknak köszönhető új kommunikációs formákat (okos telefonok, internet, blogok), a fenntartható turizmust, a modern építészetet (nullenergiás házak) és természetesen a jó ételek is.
Ezek a témák pedig nagyszerűen illeszkedtek a fenntarthatóságot, az esztétikát és az egészséget nagyra értékelő csoportok életfelfogásához. A bioélelmiszerek, a rövid szállítási útvonalak és kis egységek, az eltűnőben lévő vagy a csaknem elfeledett receptek és termékek megőrzése (mint például az Olaszországból kiinduló „Slow Food” mozgalom), a fair kereskedelem és felelős állattartás egy teljesen új, városi gasztronómiát hoztak létre, amelyben az élvezetek és a jó lelkiismeret, vidám kikapcsolódással és egy nagy adag kreativitással párosul.
Az alternatívtól a kortársig
Egy olyan városként, ahol a kulináris hagyományok különösen nagy szerepet játszanak és ahol a kiadós húsételek jelentik a gasztronómiai élvezetek megkoronázását, Bécs meglehetősen korán csatlakozott ehhez a trendhez. Bioboltok és natúrélelmiszereket áruló üzletek elsősorban a város azon részein telepedtek meg, ahol főleg fiatal, művelt és önálló emberek laknak – ilyen például a 2. kerületben található Karmelita-negyed, a Naschmarkt környéke a 4., 5. és 6. kerületben, a Spittelberg, Bécs bohém központja a 7. kerületben, valamint a 8. és 9. kerület diákok lakta negyedei.
Az elmúlt években látványosan felgyorsult a szegmens fejlődése: míg korábban ezek az üzletek a társadalom egy szűk rétegét szólították meg, addig mára a minőség iránt elkötelezett ínyenc fogyasztók széles táborát tudhatják a hátuk mögött. Az osztrák szupermarketláncok már az 1990-es évek elejétől gyümölcs, zöldség és tejtermékek egyedülállóan gazdag választékát kínálták, az elmúlt években pedig speciális bio-szupermarketek is létrejöttek, valamint a bécsi piacok is újra reneszánszukat élik.