3 hely, amit mindenképpen látnod kell Egerben

Biztosan sokan jártunk már Egerben, hiszen az iskolai osztálykirándulások kedvelt úti céljának számít, amit a város elsősorban a várnak, és Dobó István várvédésének köszönhet, melyet Gárdonyi Géza tett halhatatlanná az Egri csillagok című művében. A váron kívül azonban számtalan látnivaló vár még minket, érdemes tehát ellátogatnunk ebbe a gyönyörű városba.

Eger városa
A város a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik, az Eger patak völgyében. A területen a 10. század folyamán telepedtek le a magyar törzsek, majd államalapító királyunk uralkodása idején püspökséget hoztak létre. Az első székesegyház, ami mára már elpusztult, a Várhegyen épült, és az ezt körülvevő házak alkották a város történelmi magját.

Eger innentől kezdve fontos vallási központnak számított. A 14-15. század a virágzás időszaka volt, ekkor lendült fel a szőlőtermelés is. A mohácsi vész után a várat megerősítették a közelgő török veszély miatt. Dobó István maroknyi seregével 1552-ben megvédte a várat, a tizenöt éves háború idején azonban nagyobb sereg vonult a vár ellen, amely sikerrel is járt. Az egri vár ezzel a törökök kezére került, és csak 1687-ben szabadult fel, de a város nagyon lepusztult állapotban volt.

A következő virágzás a 18. századra tehető, amikor kialakult Eger barokk városképe, a szőlőterület pedig sokszorosára növekedett. 1804-ben a várost érseki székhellyé teszi az uralkodó. Ugorva pár évet: a századforduló után kis Athénnak is nevezik számtalan oktatási intézménye miatt, 1904-ben létrejön az első kőszínház, 1933-ban pedig az elsők között kap a város gyógyfürdő engedélyt. A belvárost szerencsére védetté nyilvánították, ami megvédte a pusztulástól és a modern épületek térhódításától.

3 hely, amit látnod kell
Egerbe tett látogatásunkat érdemes a vár megtekintésével kezdenünk. A várban állandó és időszaki kiállítások várnak bennünket. Mindig megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a képtár, ahol németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festők műveit őrzik, a keresztelőegyház, valamint a romkert. A romkertben az évszázadok során felépített templomok maradványai találhatók meg, többek között a 11-12. század során Szent János evangélista tiszteletére emelt bazilika, melynek kriptájában helyezték örök nyugalomra Szent Imre királyt. A Hősök termét se hagyjuk ki, ahol a várvédők földi maradványait helyezték el, a terem közepén pedig Dobó István síremléke található.

Amikor ebben a nagy nyári melegben úgy érezzük, hogy nemcsak a jégkrémünk olvad el, hanem mi is, menjünk le a kazamatákba, ahol kellemes hűvös vár minket, és megtudhatjuk, mire szolgált a fal beszögelléseiben elhelyezett dobra szórt borsó és edényekbe töltött víz. Ne hagyjuk ki a börtönkiállítást sem, ahol a középkori Magyarország büntetésnemeiről, kínzó- és kivégzőeszközeiről tájékozódhatunk, valamint megnézhetjük az itt kialakított siralomházat, ahol az elítéltek utolsó napjaikat töltötték. A panoptikumban Gárdonyi Géza életnagyságú viaszmása mellett (akinek sírja a várudvarban található) regényeinek szereplőit tekinthetjük meg, az éremverdében pedig saját érmét nyomhatunk.

A vár után vezessen utunk a minarethez, amely egy negyven méter magas, tizennégyszög alaprajzú (a négy- vagy hatszögű volt jellemző akkoriban), faragott homokkőből épült torony. A mellette található imahelyet (dzsámi) 1841-ben lebontották. A minaret körerkélyére, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra, 97 lépcsőfok vezet fel, a török időkben innen hívta imára a müezzin éneke az igazhitűeket.

Befejezésként egy szó szerint színes látnivalót ajánlanék, a marcipánmúzeumot, ahol Kopcsik Lajos mestercukrász marcipánból készült alkotásait szemlélhetjük meg, többek között egy két méteres borospalackot, a minaret kicsinyített változatát vagy Fazekas Mihály Ludas Matyi című művéből származó jeleneteket. A kiállítóterem mellett egy boltot is találunk, ahonnan, ha benézünk, garantáltan egy kosárnyi édességgel fogunk távozni. Ez az épület ad otthont egy másik kiállításnak is, mely egy ősi mesterséget mutat be, a harangöntést.

Bor- és fürdőkultúra
Eger gyógyító hatású vizeinek köszönhetően több fürdő is működik a városban, ezek közül a Török fürdő már állt a török hódoltság idején is. Az egész napos talpalás után betérhetünk lazítani e fürdők egyikébe, vagy felkereshetjük a Szépasszony-völgy borospincéit, hogy megízleljük a világhírű egri borokat, melyeket vulkáni kőzetbe vájt pincékben tartanak. Ezek mintegy száznegyven kilométer hosszan húzódnak a föld alatt, és még a középkorban alakították ki őket. A borok zamatához a jó minőségű szőlőfajták, az éghajlati és földtani adottságok, a korszerű művelési módszerek és a tárolás is hozzájárul.