Energiát rabolunk a környezetünktől, ha állandóan kritizálunk - Ítélkezés helyett inkább ezt tedd

Állandóan kritizálunk másokat - nem tetszik, ahogy öltözködnek, dolgoznak, élnek. Miért tesszük, mi baj van bennünk, belül? Erre próbál választ találni asztrológus szakértőnk, Kováts Krisztina. Olvass tovább!

Akkor miért tesszük mindezt?

Nem tetszik, ahogy társunk kifejezi magát/ öltözködik/stb. – és nem tudjuk megállni, hogy ne szóljunk rá, ne tegyünk megjegyzést, ne legyünk okosabbak. Nem tetszik, ahogy a postán/a boltban kiszolgálnak – és vagy szólunk, vagy nem, de otthon mindenesetre szeretteinknek mindent elpanaszolunk. Nem tetszik, ahogy a kormány vezeti az országot, csak bosszankodunk. Összevitatkozunk, talán még össze is veszünk barátainkkal, családtagjainkkal, kiállva vélt igazunkért. De miért is?

Hogy társunk kedvesebb/harciasabb/csinosabb/stb. legyen? Hogy az eladó mosolyogjon? Az ország jobb irányba menjen? De ettől egyik sem fog megváltozni! Párunk sem tud kibújni a bőréből, az eladó sem fog mosolyogni, akár szólunk neki, akár otthon puffogunk miatta, az ország vezetői is menni fognak a saját útjukon, keljünk bár birokra bárkivel.

Mi a közös ezekben, melyek rossz szájízt adnak napjainknak, életünknek?

Kritikánkkal, panaszainkkal a többieket terheljük – valójában energiát rablunk környezetünktől. Társunk gyengül hisz akarva-akaratlanul is, biztosan fontos a mi szavunk neki - ízléstelennek/ügyetlennek/stb. fogja érezni magát, még ha próbál is szavaink ellen tiltakozni. Családunk, barátaink, munkatársaink – akikre a panaszáradatainkat zúdítjuk, már azok meghallgatásával, figyelmükkel energiát adnak nekünk, és csak azt érzik, hogy egyre rosszabbul vannak, és mi meg az általuk adott erőt zsebre téve - egyre jobban.

Egészen addig, amíg egyszer csak - egyedül nem találjuk magunkat. Mindenki elmenekül tőlünk, még mielőtt megszólalnánk, és nem lesz kit kritizálni, kinek panaszkodni – kitől elvenni az energiát.

Mi lenne a megoldás, mit tehetünk kritizálás, ítélkezés helyett?

Panaszáradatunk jelzés – nem vagyunk jól. Energiára lenne szükségünk. Valahonnan venni kell, ha „életben akarunk maradni”, jól érezni magunkat. Ha jól lennénk, nem zavarna társunk viselkedése, öltözködése. Elfogadnánk őt olyannak, amilyen. Nem kötnénk bele az eladóba, a kiszolgálóba, hisz éreznénk, értenénk, hogy talán rossz napja van. A kormány felett sem mondanánk ítéletet, hisz mi választottuk őket. Hinnénk, hogy ők is jól teszik a dolguk, ahogy mi is mindent megteszünk a munkánkban.

Ha nem lennénk kényelmesek, és nem a legkönnyebb megoldást választanánk - az energiarablást, melynek egyik lehetősége az ítélkezés, a kritika, a panaszáradat – akkor a bennünk feszültséget okozó problémára bent keresnénk a választ. Vajon – miért zavar társunk/ az eladó/ az ország vezetőinek a viselkedése?

Fotók: outoffear.com