Halogatod az edzést? Megdönthetetlen érvek, hogy mielőbb belevágj

Halogatók, kifogásokat keresők, abbahagyók… Íme, néhány megdönthetetlen érv, hogy miért fejezzétek be az időhúzást, és vágjatok inkább bele az edzésbe. Nem fogjátok megbánni, ezt garantálhatom.

„Majd jövő héten elkezdem”

Nem fogod! Valójában ezt mondod több éve, nagyon sok „jövő hét” eltelt már azóta… Megdöbbentő tény, amivel a napokban szembesültem: nagyon sokan jöttök az edzéseimre, de vannak, akik jelentkeztek, mégsem jutnak el az első lépésig, hogy valóban el is kezdjék! Gyakran évek, sőt egy élet is eltelik úgy, hogy azt mondogatják: majd holnap…

És mennyi olyan ember van, aki gyerek, munka, gondok, anyagi nehézségek ellenére is megoldja, és van heti 2x1 órája az edzésre. Mert igen, bármilyen hihetetlen, nem csak időmilliomos, gondtalan életet élő, anyagi és párkapcsolati biztonságban levő, szerencsés emberek járnak a rendszeresen sportolni, sőt!

„Drága az egészséges kaja, az edzés…”

Tényleg? És ma miket ettél? Az mennyibe került? A kis csoki, a kis chips, gyorsétterem, pizzarendelés stb. És mennyi pénzt költöttél eddigi életed során csodatablettákra, csodadiétákra? Mennyi pénzt dobtál ki a könnyűnek ígért megoldásokra?

„Akaratgyenge vagyok, 2 hétig bírom, aztán újból tömöm magamba a szemetet!”

2 hétig?! És a sok-sok „2 hét” előtt (és után) hány hét, hónap, év telt el? Túlsúlyosnak lenni, tunyulni, szenvedni a külsőd miatt tudsz évekig? De edzeni, rendesen kajálni, fogyni, jobban kinézni- ezt csak 2 hétig bírod?

Aztán beletörődnek. Te ne legyél ilyen! Illetve, ha ilyen akarsz lenni, az is a te döntésed, szíved joga hozzá, de akkor ne panaszkodj! De ha nem akarod elfogadni a jelenlegi, sok éve tartó állapotot, akkor csak TE vagy az, aki tudsz ellene tenni!

Tudom, hogy fáradt vagy

Hazaérsz a melóból, ahol leszívták az agyad, felidegesítettek, és otthon is annyi házimunka vár még… Nincs se időd, se lelkierőd elindulni edzeni. Fáj a fejed, szédülsz, a gondok néha, úgy érzed, teljesen rád telepednek… Legszívesebben nem csinálnál semmit, csak léteznél egy légüres térben…

Tudom, hogy sokszor így van. Hidd el, velem is. Hányszor volt már úgy, hogy a sírás határán álltam, mégis edzettem. Nem tudtam kikapcsolni az agyam, mégis ráálltam a futógépre… És elmondhatom: MINDIG JOBB LETT! Még sosem bántam meg, hogy legyőztem a fáradtságot és elmentem edzeni, viszont azt mindig százszor is megbántam, ha néha mégis otthon maradtam.

Gondok, stressz, meló, fáradtság mindig lesznek… Fogadd ezt el, és ne feledd, amit Coco Chanel mondott: „ Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!”

A cikk elkészítésében szakértő partnerként közreműködött: Konok Susie személyi edző.