Feledésbe merült diéták

Rengeteg diétáról hallhatunk mostanában, és mindig csak egyre több lesz. Napjainkban annyira megszaporodtak a diéták, az ember azt hinné, hogy csak most találják ki őket. Pedig néhány nem is új, sőt a korábbi századok divatos diétáira épülnek. Miért gondoljuk, hogy a divatosabbak hatékonyabbak is?

Az egyik fogyókúránál a kalóriákat kell számolni, a másiknál a szénhidrát van száműzve, a harmadik azt szabja meg mit mivel együnk, és akkor csak néhányat említettem a sok közül. Ha valami egyszerűbbet szeretnénk kipróbálni, talán érdemes kicsit a múltba tekinteni, és előhalászni a feledés homályába merült módszereket.

Száz évvel ezelőtt a nők dereka átlagosan 25 centivel volt keskenyebb, mint ma, a férfiak pedig átlagosan 10 kilóval kevesebbet nyomtak. Vajon eleve egészségesebben táplálkoztak, vagy csak megvoltak a saját módszereik az áramvonalak megőrzésére?

A brit Chanel 4 jóvoltából készült is egy sorozat ezekről az elfeledett fogyókúrákról egy verseny keretében. A sorozat elkészítésében nyolc önkéntes vett részt, akik 24 napig követték az utasításokat. A fogyni vágyóknak Sir Roy Strong angol történész előírásait kellett követniük, egy festői kastélyban, korabeli öltözetekben. Sir Strong szerint manapság az a legnagyobb probléma az emberekkel, hogy csak elveszik ami kell nekik, még akkor is ha semmi szükségük nincs rá.

Hízlaló pótcselekvés - evés
Nem csak azért eszünk mert éhesek vagyunk, vagy szükségünk van rá, hanem egyfajta pótcselekvés. Gondoljunk csak arra, amikor megkívánjuk a csokit, vagy mennyi cukrozott üdítőitalt fogyasztunk, vagy a filmezés közben a nasikra. Ezekre mind nincs szükségünk, de esszük, mivel megtehetjük. A történész az elfeledett diéták és a testmozgás betartása mellett, ennek is külön figyelmet szentelt programjában.

A csoportot három csapatra bontották, mindegyiknek egy az adott kor diétáját kellett betartani. Hárman egy Viktória korabeli diétát követtek az 1860-as évekből, mely lévén egy szénhidrát szegény diéta, szinte csak húsok és zöldségek fogyasztásán alapul. Ketten egy Edward korabeli fogyókúrának vettették alá magukat, az 1900-as évek elejéről, ők lényegében mindent ehettek, de minden egyes falatot 32-szer kellett megrágniuk. A harmadik csoportban hárman egy 1920-as években divatos diétával próbálkoztak, mely egyben az első kalóriaszámláló diétának is minősült.

A szénhidrátok száműzése
A Viktória korabeli diéta lényege hogy teljesen kizárja a szénhidrátokat és a cukrokat, így cukorbetegek számára is kiválóan alkalmas. Nem lehet a diéta alatt tejet, vajat (tejtermékeket), kenyeret (a zsömle és a kifli is ennek minősül), cukrot és természetesen sört fogyasztani. Kerülni kell továbbá a krumplit és a gyökérzöldségeket, a disznóhúst, a borjút, a lazacot, a heringet és az angolnát (bár ez utóbbit manapság nem nehéz).

32-szer rágjuk meg az ételt?
Az Edward korabeli diéta talán a legelfogadhatóbb, de persze nem könnyű 32-ig számolni, amikor majd' kiesik a szemünk az éhségtől. Sőt az diéta kitalálója, Horace Fletcher szerint, ideális esetben addig kell rágni, amíg folyékony halmazállapotú nem lesz az étel.

Fletcher szerint a reggeli nem minősült elengedhetetlen étkezésnek, így a reggelit akár el is lehet hagyni, esetleg némi pirítóst és gyümölcsöt fogyaszthatnak. De ezenkívül annyit lehet enni amennyit csak akarunk, és akkor amikor akarjuk, hiszen ilyen tempó mellett, amit a 32-szeri rágás engedett, fele annyit is alig tud megenni az ember, mint általában.

A kalóriaszámláló diétáról hallottak talán eddig a legtöbben. A maximális napi 2000 kalóriát 1200-ra kell csökkenteni, de bármit lehet enni, amíg nem lépjük át az 1200-as felső határt. Ajánlott elhagyni a szénhidrátokat, a cukrot és a zsírt. Tejtermékeket viszont nyugodtan fogyaszthatunk, sőt a legjobb, ha 200-300 kalóriát fedeznek is. És persze ügyeljünk arra, hogy naponta legalább háromszor étkezzünk, de négyszer vagy ötször az ideális, mint minden fogyókúránál általában.