A legjobb magyar filmek, amelyeket látnod kell

Az egyik ismert külföldi filmes oldal kedvelt magyar alkotásai között kutattuk a legjobbakat.

Az IMDb filmes adatbázison megtaláljuk szinte az összes magyar filmes és tévés produkciót, minden részletet a gyártásról, és leadhatjuk szavazatunkat is az egytől tízig terjedő skálán. A legismertebb, legtöbb és legjobb szavazatot kapott hat filmet gyűjtöttük listába.

6. film: Moszkva tér
A 2001-ben készült alkotást már csak azért érdemes elővenni, mert a Moszkva térrel csupán a DVD borítóján találkozhatunk, mióta a Széll Kálmán tér elnevezést kapta a közterület, azóta ez a film is egy darabka történelem. Az 1989-ben játszódó sztori érettségiző fiatalokat mutat be, akkor, amikor egy negyvenéves rendszer omlik le. A szereplők, Petya, Zsófi, Boci mama, Kigler, Csömör, Rojál és Ságodi történetei által pontos képet kapunk az új rendszert megelőző pesti életről. Az alkotás nagyon reális, „életszagú” darab, szerethető figurákkal, a film igazi időutazás a nyolcvanas évek végébe.
Pontszám: 7.6

5. film: Üvegtigris
Ma már kevesen vannak azok, akik ne ismernének legalább egy jelenetet a moziból, nevezetesen az „ízirájder” szállóige az, amit bárki, bármikor fel tud idézni. A történet rengeteg humorral és emlékezetes képkockával örvendezteti meg a nézőt, a könnyed szórakozás kedvelőinek ajánljuk Rudolf Péter filmjét. A szereplők, Gaben, az autónepper, Róka, a piti csencselő, Sanyi, a félnótás hajléktalan, Csoki, aki az anyjával él, és Cingár, a szaxis mind Lali rozoga büféskocsija előtt bandáznak nap mint nap. A történetet annyira megkedvelte a magyar közönség, hogy két folytatás is készült, és mindkettő sikert aratott.
Pontszám: 7.8

4. film: Vuk
A Vuk az a rajzfilm, melyet még gyerekeinknek és unokáinknak is büszkén mutogatunk majd, arról nem beszélve, hogy mi magunk is szívesen nézzük újra és újra. Fekete István könyve kötelező olvasmány hazánkban, így nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a kis róka megható, olykor vicces történetét. A rajzfilmről valószínűleg még az író is elismeréssel szólna, ami köszönhető a kiváló készítőknek (Dargay Attila, Wolf Péter, Hap Magda), és a mindenki által ismert és kedvelt szinkronhangoknak: Pogány Juditnak (kis Vuk), Csákányi László (Karak), Gyabronka József (felnőtt Vuk), Szabó Gyula (Kag). A jól ismert „Fürge róka lábak…” kezdetű betétdalt pedig a tavalyi X-Faktorban megismert Wolf Kati énekli.
Pontszám: 7.8

3. film: A tanú
Bacsó Péter leghíresebb filmje a 1969-ben készült A tanú című filmszatíra, melyet elkészülte után azonnal betiltottak. 1979-ben egy tiltott filmes fesztiválon bemutatták, később, 1981-ben pedig a cannes-i filmfesztiválon is levetíttették. A főszereplőt, Pelikán Józsefet a kiváló színész, Kállai Ferenc alakítja, egy dunai gátőrt ismerhetünk meg személyében, aki egyedül neveli gyermekeit. A történet mindent bemutat, ami erre a korszakra jellemző: feketevágás, ÁVO, bebörtönzések, és innen származik a „magyar narancs” története is. A karakterekben ráismerhetünk a kor nagy embereire, többek között ezért kapott cenzúrát a film, ma viszont már bárki hozzáférhet. A történetnek folytatása is készült, Megint tanú címmel, mindkét alkotást érdemes megnézni azoknak, akik szeretnének bepillantást nyerni ennek a korszaknak a mindennapjaiba.
Pontszám: 7.8

2. film: Macskafogó
A 1986-os filmet a bemutatás évében a legjobb közönségfilmnek szavazták meg, népszerűsége pedig azóta sem változott. A Ternovszky Béla által rendezett rajzfilmet még az USA-ban is bemutatták Cat City, azaz Macskaváros címen, Budapesten pubot is elneveztek az róla, sőt, képregény és társasjáték is készült a Macskafogóról. A történet szerint a macskák az egész egértársadalom felszámolására készülnek, ehhez azonban az egereknek, és visszavonult titkosügynöküknek, Grabowskinak is lesz néhány szava. A szereplő macskák és egerek egytől egyig érdekes neveket kaptak, például Giovanni Gatto (azaz Macskajancsi), vagy Fritz Teufel (Ördög Frici), a szinkronmunka pedig magáért beszél. A film nem csak itthon, de a Szovjetunióban is kultuszfilmmé vált, ahol eredeti zenéjével vetítették.
Pontszám: 7.9

1. film: Indul a bakterház
1979-ben készült a film, Rideg Sándor azonos című regénye alapján. A főszereplő, Regős Bendegúz (Olvasztó Imre), az égetnivalóan rossz parasztgyerek, akit anyja a lókupecre (Haumann Péter) bíz. Így kerül el Bendegúz a bakterházhoz tehénpásztornak, de itt sem fenékig tejfel az élete, egy lusta bakter (Koltai Róbert), annak anyósa, a Büdös Banya (Horváth Teri) és a tenyeres-talpas menyecske (Pécsi Ildikó) keserítik meg a fiú mindennapjait. Azért a mi Bendegúzunkat sem kell félteni, mert égbekiáltó csínytevéseit a mai napig emlegetik kicsit és nagyok. A forgatás érdekessége, hogy a Bendegúzt játszó Olvasztó Imre a gombócdobálós jelenetben úgy szemen dobta Koltai Róbertet, hogy utána a színész sokáig rosszul látott, haragudni azonban nem tudott a fiatal tehetségre.
Pontszám: 8.8

Felsorolásunkból most kimaradt néhány jelentős alkotás, például a Csillagosok, katonák (8.1.), a Sátántangó (8.5) vagy A Torinói ló (8.4), melyek bár elismert alkotások, de a nagyközönség számára kevésbé ismertek.

További kiemelkedő pontozást kapó filmek, melyeket ajánlunk: Valami Amerika 1. és 2. (7.3), Szabadság, szerelem (7.2), Sorstalanság (7.2), Kontroll (7), A miniszter félrelép (7), valamint a Csak szex és más semmi (7.)