Itt a tavasz, támad az allergia!

Körülbelül 14 éves lehettem, amikor az első tünetek jelentkeztek. Persze kezdetben semmi komoly, egy kis szemviszketés, orrfújás. Aztán jött az asztma. Az allergia nem játék!

Mi is valójában az allergia? Az immunrendszer kóros reakciója a környezetben fellelhető különböző anyagokkal. Az allergének megjelenésére az immunrendszer túlzottan reagál. Az allergiás emberek száma fokozatosan nő, lassan minden negyedik ember szenved valamilyen túlérzékenységben.
Ki lehet allergiás? Szinte bárki. Nagyban befolyásolja a betegség megjelenését a környezet. Azt mondják, a vidéki emberek kevésbé hajlamosak tüneteket produkálni, mint a városiak. De az esetek nagy százalékában ez a dolog genetikailag meg van határozva. Ha az egyik szülő hordozza magában az allergiát, a gyermeknek máris 40% esélye van arra, hogy örökölje. Ha mindkét szülő DNS-ében benne van a mutáció, ez a százalék a duplájára emelkedik.

Mire lehetünk allergiásak? Szinte bármire. Ahogy a kutatások haladnak előre, úgy nő az allergének száma is. A tudomány mai állása szerint pollenek, poratkák, penészgombák, állati szőrök, gyógyszerek, ételek, rovarok és a latex is képes allergiás reakciót kiváltani az emberekből. Ha valaki nem tud betegségéről, és mégis érintkezésbe kerül számára veszélyes anyagokkal, annak komoly következményei lehetnek. Az allergiás tüneteket három különböző csoportra szokták osztani súlyosságuk szerint.

Az első csoport az enyhe lefolyású allergia: ez a szervezetünk meghatározott részét érinti csak. Ezek a tünetek lehetnek: enyhe bőrpír orrfolyás vagy szemviszketés.

A második csoport a középsúlyos allergiásoké. A fent említett tünetek már a test több területén is megjelennek.
 

A harmadik csoport az allergia súlyos elszenvedői. Náluk életveszélyes állapot is kialakulhat, vagy eszméletvesztés, hányinger, hasi görcsök. Ezt a jelenséget anafilaxiának nevezi az orvostudomány.

Most térjünk át az asztmára. Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége. Két típusát különböztetik meg a szakértők. Az allergiás -és a nem allergiás asztmát. Az allergiás asztmánál a légutakba kerülő anyagok –az arra érzékeny embereknél- aktiválják az immunsejteket, amelyek hatására különböző kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek a krónikus gyulladás tüneteit produkálják. Egyesek úgy tartják, ha kezeljük az allergiát, akkor enyhítjük az asztma tüneteit is. Azt asztmások 78%-nál fenn áll a szénanátha veszélye.

Megelőzni nem lehet sajnos ezt a fajta betegséget, de a tüneteket különböző módszerekkel csökkenteni tudjuk. A kezelések közül a leggyakrabban alkalmazott alternatíva az antihisztaminok szedése. Homeopátiás szerek, orrsprayk, a gyulladt bőr kezelésében hatékony bőrápolók vagy szteroid-tartalmú krémek jöhetnek még számításba.