Egy reggeli tevékenység, amit mindenkinek csinálnia kellene - Kitalálod, mi az?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése, több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

Több szempontból is fontos

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik. A reggeli célja, hogy megtörje a több órás éhezési fázist, és energiával lássa el szervezetünket. „Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk" – mondja Györki Niké, dietetikus.

A megfelelő reggeli elfogyasztásával egész nap sokkal jobban tudjuk kontrollálni az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott étel mennyiségét, ezáltal a testsúlyunkat is. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit reggelizünk.

Milyen az ideális reggeli?

„Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezen kívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét, jó esetben teljes kiőrlésű kenyeret, pékárut. Állati eredetű fehérjét, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, felvágottból, halból. Továbbá friss, lehetőleg idényjellegű, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen valamilyen folyadékot. Ez lehet például ásványvíz, víz, reggeli juice vagy gyümölcsital" – javasolja Györki Niké, dietetikus, valamint hozzáteszi – „A magas C-vitamin tartalmú reggeli juice-ok és gyümölcsitalok fogyasztása például reggelink mellé kifejezetten előnyös téli, tavaszi időszakban, a meghűléses betegségek elkerülése érdekében.”

Kerüljük a túl zsíros ételeket, mint például a szafaládé, vagy a szalonna. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, és megterhelik a gyomrunkat. Ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, lomhává tesznek minket. Figyeljünk oda a sófogyasztásra is, ne sózzuk meg a zöldségeket, élvezzük az ételek természetes ízét.

A teljes kiőrlésű gabonafélék, a friss zöldségek rosttartalmuknál fogva elhúzódóbbá teszik a tápanyagok felszívódását, ezáltal hosszabb távon szolgáltatnak energiát a szervezetünk számára, megakadályozva azt, hogy a délelőtti órákban leessen a vércukorszintünk. Jó, ha tudjuk, hogy a rostok csak folyadék jelenlétében képesek kifejteni ezeket a jótékony tulajdonságaikat - ezért is fontos, hogy már reggel eleget igyunk.

Fotó: huffingtonpost.com