Könyvadaptáció – hasznos vagy ártalmas?
Nem egy könyvből készítettek filmet az utóbbi időben. Néhány közülük már azelőtt is világhírű volt, megint másokat megfilmesítésük terjesztett el. Vajon a feldolgozás használt nekik, vagy ártott?
Hirdetés
Miben más a kettő?
Film és könyv – két teljesen más dolog. Bizonyos szempontból hasonlítanak – információkat adnak át, történetet mesélnek el, esetleg karaktereket szerettetnek meg – azonban vannak köztük lényeges különbségek.
Az egyik a fantázia: a filmek behatárolják képzeletünket, csak az jelenthet meg lelki szemeink előtt, amit azelőtt nem láttunk, míg könyvek esetén mindent mi gondolunk el, „belső filmet” készítünk. A másik alapvető különbség a hossz: másfél-két-három órába nem fér bele annyi minden, mint három-négyszáz oldalba. Ennek hatásaként néhány fontos elem kimaradhat, a szereplők kevésbé lesznek árnyaltak.
Persze a filmeknek is megvan az előnyük: nem csak a szavak erejével varázsolhatják el az embert, hanem a látványvilággal és a zenei hatásokkal is. Mindenki tudja, hogy egy eltalált effektbe beleborsódzik az ember háta, és a mai számítógépes technikákkal gyakorlatilag mindent meg tudnak jeleníteni elegendő pénz fejében. A legfontosabb azonban, hogy hírnevet hozhatnak, a világ legtöbb pontján ismertté tehetik az adott történetet.

Film által lett híres…
Így járt a mostanra mindenki által ismert Alkonyat is. Stephenie Meyer regénye Magyarországon gyakorlatilag csak azért terjedhetett el, mert vászonra vitték – legalábbis erre utal az a tény, hogy mindkettő ugyanabban az évben, 2008-ban jelent meg, holott a regényt külföldön már 2005-ben kiadták. De Bridget Jones neve is Renée Zellwegert juttatja először az emberek eszébe (vagy Colin Firth-t, de ez már részletkérdés), és nem az írónő Helen Fieldinget. A Forrest Gump pedig már elsősorban film, holott egy 1985-ös regényből készítették.
Miért terjed jobban a film?
Vajon miért terjednek el jobban a filmek, mint a könyvek? Nagy szerepe lehet ebben a lustaságnak: sokak számára egyszerűbb leülni egy két órás film elé, mint több óra alatt elolvasni egy regényt. Néha ez a lustaság „kifizetődő”, vannak olyan esetek, amikor a mozi übereli a könyvet.
Ebben nagy szerepe van a színészi alakításnak: Tom Hanks legendát teremtett játékával, de az Interjú a vámpírral főszereplői sem panaszkodhatnak. Brad Pitt átadja az érzelmes vámpírt, Tom Cruise ördögien őrült, míg Kirsten Dunst vérfagyasztóan gonosz, pedig alig tizenkét éves.
Az Így neveld a sárkányod című, nem pusztán gyerekeknek készült animációs film esetén maga a cselekmény a jobb. Míg a regény egyszerű gyerekkönyv, parodisztikus vonásokkal és vicces képekkel, addig az animáció mondanivalót is tartalmaz, emberségről, barátságról, értékekről. A szereplők is szerethetőbbek, az egész összeszedettebben sikerült.






