Szingli anyukák problémái a társkeresésben

Talán az élet egyik legnehezebb helyzete, ha valamiért egyedül maradunk, és egyedül kell folytatnunk gyermekünk nevelését. Szingli anyukának lenni nagyon nehéz, hiszen amellett, hogy gyermekünk életét irányítjuk, a sajátunkat is kell. Utóbbi azonban sokszor háttérbe szorul, ezért is van annyi pár nélküli anya. Össze lehet egyeztetni az anyaságot a társkereséssel? Cikkünkben erre keressük a választ és a megoldásokat.

Miért nehéz egy szingli anyukának?

A választ nagyjából fentebb már leírtuk. Oda kell figyelni a gyermekünkre, a munkánkra, a háztartásra, mindezek mellett pedig már nem nagyon marad energiánk arra, hogy keressünk magunknak egy társat. Ha azonban mégis a képbe kerül egy pasi, lehet, hogy megfutamodik a gyerek hallatán, vagy előfordul, hogy éppen a gyermek érez erős ellenszenvet iránta. Nehéz eset, abban biztosak lehetünk. És sajnos egyre több az egyedülálló anyák száma. A problémára azonban van megoldás, de korántsem olyan egyszerű. A továbbiakban azt boncolgatjuk, hogyan is változtathatunk szingliségünkön.

Hol ismerkedjünk?

Anyukaként nem olyan egyszerű elszabadulni otthonról. A legjobb azért mégis az, ha legalább havonta néhányszor megkérjük a nagyszülőket – esetleg az apukát, ha jóban vagyunk vele -, hogy vigyázzon a gyerekre. Mi pedig kiszabadulhatunk az otthon rabságából, és elindulhatunk a barátnőkkel egy kis kikapcsolódásra. Ha bulizni nem szeretünk, akkor járjunk tágabb baráti összejövetelekre, esetleg kiállításokra, vagy különböző rendezvényekre. Sőt, a céges bulik is tartogathatnak kellemes meglepetéseket.

Mikor mondjuk, hogy anyukák vagyunk?

A másik nagy kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor be kell jelentenünk, van egy gyermekünk. Az fontos, hogy semmiképpen se így indítsunk. Beszélgessünk, ismerkedjünk még egy kicsit a pasival. Puhatoljuk ki, hogy egyáltalán szimpatikus-e, és el tudunk-e képzelni vele többet is. Figyeljük a mondatait, próbáljuk kitalálni, mennyire lehet gyerek centrikus. Ha úgy látjuk, egyáltalán nem az a típus, aki el tudná fogadni, hogy anyukák vagyunk, akkor álljunk tovább. Ha azonban úgy gondoljuk, akár leendő apukának is el tudjuk képzelni, akkor kezdhetünk kérdezősködni. Megkérdezhetjük, van-e családja, gyereke, és miután visszakérdez, elmondhatjuk mi is. A legkönnyebb eset, ha ő is szülő, így biztosak lehetünk benne, hogy elfogad minket a gyerekkel együtt.