Szupkay Viktor: A bennem lévő exhibicionizmusnak felszínre kellett törnie
Bár Szupkay Viktor számára a stand-up csak egy hobbi, az utóbbi tíz évben mégis szép sikereket ért el ebben a műfajban. Az interjúban mesélt a kezdeti nehézségekről, a tévéfelvételek izgalmáról és a fiatal humoristákról, de azt is elárulta, miért szeret első fellépőként színpadra lépni.
Hogy jött be az életedbe a stand-up? Miért lettél humorista?
Az első találkozásomra a műfajjal 2005-ben került sor, amikor a barátaimmal elmentünk az akkori Godot Dumaszínházba. Kovács András Péter és Hadházi László azt mondták az előadás végén, hogy akinek kedve támadt kipróbálni a stand-upot, azt szeretettel várják a havonta jelentkező Fiatal Félőrültek Fesztiválján. És hogy miért akartam kipróbálni magam? Ennek a Benne leszek a tévében című RTL Klubos produkció az előzménye. Annak idején azt mondtam a gyerekeimnek, hogy csinálni fogok egy műsort, amivel bekerülök a tévébe. El is mentem a meghallgatásra, de egyáltalán nem sikerült jól, nem jutottam be. Úgy tűnik azonban, hogy a bennem lévő exhibicionizmusnak felszínre kellett törnie, ezért elmentem a Fiatal Félőrültek Fesztiváljára, hogy tegyek egy próbát. A végén Litkai Gergő értékelte a teljesítményem: azt mondta, húsz perc alatt két jó poénom volt, amin nevettek, de úgy kellene csinálni, hogy minden perc végén legalább egy nagy nevetés legyen. Ezután egy éven át jártam a fesztiválra, közben pedig fokozatosan egyre jobb és jobb lettem. Végül bekerültem egy rendes esti előadásra, ahol már élesben, közönség előtt ment a dolog, és ez tök jó volt. Szép lassan jöttek a különböző megmérettetések és bajnokságok, majd kialakult egy rendszer, és most már tizedik éve csinálom.
![](/sites/default/files/images2015/blog_dumaszinhaz/szupkayviktor_dumaszinhaz_2016.webp ""A bennem lévő exhibicionizmusnak felszínre kellett törnie"")
Jelenleg miben vagy látható?
Most épp nem vagyok benne a Showder Kubban, rádió kabarét sem csinálok, és nincs külön önálló estem. Rendszeresen fellépek a Corvin Dumaszínházban és a Kompót Dumaklubban, illetve szép számú céges fellépésem is van. Közben főállásban dolgozom, nekem a stand-up mindig csak hobbi volt, és az is fog maradni.
Mit szóltak a gyerekek, amikor tényleg bekerültél a tévébe?
Az a vicces, hogy tulajdonképpen semmit. Attól még, hogy bekerül az ember a tévébe vagy a rádióba, a családban semmi nem változik, ugyanúgy viselkedik mindenki. Nem lettem nagyobb tőle a gyerekeim szemében, sőt, néha még cikinek is érzik, amikor a legváratlanabb helyzetekben valaki művész úrnak szólít. Ettől egyébként nem csak ők, én is frászt kapok.
Mennyire feszélyez, ha tudod, hogy kamerák is rögzítik a fellépésed?
Egyfelől izgalmas és érdekes helyzet, ugyanakkor az a hátránya, hogy a végső termék egy picit más lesz, mint amit szeretnék. Mindig izgultam, hiszen egy Showder Klubban szerepelni több százezres nézettséget jelent, jó reklámot és ismertséget hoz. Viszont ha elmondok egy tizennégy perces anyagot, abból szerkesztési okokból körülbelül 5-12 perc marad, de ennek én már sajnos csak a végeredményét látom. Szóval egyrészt nagyon örülök, mikor részt vehetek egy tévéfelvételen, másrészt sajnálom, hogy a végső termék kialakításában nem játszhatok aktív szerepet.
Lapozz, cikkünk a második oldalon folytatódik!
Oldalak
Hirdetés
