Séta a bécsi szőlőhegyen

Hetek óta bevette magát a nyirkos hideg Bécsbe, és jólesik visszagondolni a tavasziasan meleg november elejére, amikor ingujjban jártuk be Grinzing szőlőskertjeit.

Egy kis nosztalgia

Karácsonyi vásárok, glühwein meg punsch ide vagy oda, ebben a csontig hatoló hidegben és a szemerkélő esőben van úgy, hogy az ember nem szívesen dugja ki az orrát a lakásból. Szombaton este mi is inkább vettünk a szomszédos borbárban két üveg bécsi fehéret, és nosztalgiáztunk egyet. Szinte hihetetlen, de három hete még szikrázó napsütésben barangoltunk a Pfaffenbergen.

A 19. kerület, a fülünknek rosszul csengő Döbling felkapott bécsi kertváros. Ide tartozik a szőlőműveléséről, hagyományos vendéglátásról híres Nussdorf és Grinzing. Húszféle fehér szőlőt termesztenek itt, de aki a vörösre esküszik, annak is csak a hegy túloldalára, a Bécs Szentendréjének számító Klosterneuburgba kell mennie. Utóbbit majd egy külön posztban kitárgyaljuk, addig itt egy kis ízelítő. :)

A túránk Heiligenstadtban, az U4-es metró végállomásán indult. A 38A buszra várva körbejártuk a Karl Marx Hofot, a húszas évek végén épült legendás munkáslakástömböt. Bécsben mostanság hetente 140 tanácsi lakást adnak át, és a városi lakásprogram, a szociáldemokrácia által kiharcolt közjólét szimbóluma ez a világrekorder, több mint 1 km hosszú lakóépület.