NotKansas blog

Azt mondták, kelleni fog egy motor, de ezzel nem is foglalkoztunk. Két nap alatt biciklit vettünk, Turbo márkát. Mint kiderült monopólium van, minden bicajt a Turbo gyárt, de érdekes, hogy szinte nincs két egyforma. Két hónapba is beletelt, mire szembejött a miénkkel megegyező kerékpár. Persze ennek az is lehet az oka, hogy szinte mindenki motorral jár.

Thaiföldön alaposan megtúráztatják azokat, akik hosszabb időszakot szeretnének itt tölteni. Két hónappal ezelőtt, mikor megérkeztünk az országba, kaptunk egy adatlapot érkezési és távozási oldallal, valamint az útlevelünkbe pecsételték: február 9-ig el kell hagynunk az országot! Persze ezt már otthon a követségen is elmondták és egész kis biznisz épült a Visa Run szolgáltatásra – azaz elvisznek a határig, átkísérnek, majd visszahoznak.

Már az utazás előtt távmunkában dolgoztam és úgy képzeltem, nem lesz gond sem a több ezer kilométer, sem a hat óra előny. Decemberben már csak néhány kifutó projekt volt, ami minimális mértékben igényelte, hogy alkalmazkodjak az otthoni időhöz, aztán jöttek az ünnepek, majd a január és vele együtt néhány feladat is érkezett.

Pár napra kölcsönkaptunk egy motort és mivel a szél sem az igazi mostanság, pont jókor jött, elindultunk felfedezni a tágabb környéket is.

Még október volt, az egészet fel sem fogtam, olykor azt sem tudtam, igaz-e. Kockára vágom a csirkemellet, miközben azon gondolkozom, hogy milyen fűszer passzolna ma hozzá. Van a hűtőben még egy fél lime, talán egy kis gyömbér is, a chili meg alap, imádom a csípőset. Mi van még itthon, ami passzolna hozzá? Koriander jöhet, aztán leöntöm kókusztejjel! Végignézek a kipakolt fűszereken és végül leesik, ma thai napot tartok – ez elég egyértelmű!

Indulás előtt vettünk egy-egy bőröndöt, a súlyhatár 30 kg, viszünk egy-egy Jacket (a kezdeti gyomorproblémák gyors és hatékony kezelésére – a prevenció jól sikerült, semmi baj nem volt), az egy kiló. Mit viszünk még? Sose pakoltam fél évre – igaz három hétre se. Már indulás előtt hónapokkal el kellett volna rakni a nyári ruhákat, külön dobozba tettem, amiket esetleg elvinnék.

Tényleg majmok mászkálnak az utcán? – kaptam meg az első kérdést, amikor ideértem. Nem, az utcán nem mászkálnak. Sőt, egészen meglepő módon a hegynek csak egy kis részén mozognak, nem jönnek le, nem fedezik fel a kilátópontokat.

Van egy megszokott vacsorázóhelyünk, egy-másfél kilométerre a szállástól, a thai ízek mellett olaszos tészták, pizza, hamburger, gyros is kapható itt. Bár nagyjából ötven-hatvan árus kínálatából válogathatunk, színesebbé teszi az étkezéseket, hogy keddenként egy igazi local marketre látogathatunk el.

Oldalak