Utazás

Te mennyit tudsz róla? Ez a titokzatos ragadozó tartja rettegésben a magyar falvakat

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg.

Az aranysakál származási és előfordulási területei

A kezdetben a vizes élőhelyekhez kötődő ragadozó valószínűleg Ázsia felől érkezett a kontinensre. Enne ideje bizonytalan, mind hazánkban, mind a Balkánon nagyon kevés a historikus bizonyíték erre. A kutyafélék családjába tartozó faj a 19. és 20. század folyamán az élőhelyek átalakulása (elsősorban a vizes élőhelyek arányának jelentős csökkenése), valamint az üldözésük miatt a Balkán jelentős részéről eltűnt. Hazánkban 1942-t tartják a kipusztulás dátumának.

A trendfordulót az 1970-es évek végén, a ’80-as évek elején tapasztalták Bulgáriában, ahol az ott megmaradt állomány hirtelen növekedni kezdett. Ez elsősorban az állattenyésztésben okozott gondot. Ebben az időszakban Magyarországon és Kelet-Németországban is észleltek fiatal kan egyedeket, ám szaporodó állományokról ekkor még nem beszélhettünk. Idehaza a 90-es évek elején telepedett meg újra a Dráva-síkon, Somogy és Baranya megyét érintve. Az azóta tartó terjedési és állománynövekedési folyamat a gyakorlatban biológiai inváziónak tekinthető és így ma már nincs olyan nagyobb térsége az országnak, ahol ne lenne bizonyíthatóan jelen.

A sakál nemcsak Magyarországon terjed, hanem egy Európa-szerte ismert jelenségről beszélünk. A balti államokban, Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban is vannak állományok, illetve voltak már megfigyelések Franciaországban, Svájcban, a Benelux államokba, Dániában, sőt Norvégiában is.

Invazív vagy inváziós faj?

Dr. Lanszki József és Dr. Heltai Miklós egymástól függetlenül, a kilencvenes évek elejétől kezdtek el foglalkozik a fajjal, majd 97-től kezdve ezt a munkát közösen folytatták és végzik ma is. A MATE professzorai és munkatársaik egy monitoringprogram részeként az állomány nyomon követését, táplálkozási szokásainak megismerését, a genetikai háttér feltárását, a gyors állománynövekedés okainak feltárását tűzték ki célul. Az elmúlt évtizedekben végzett munkájuknak köszönhetően ma már gazdag ismeretanyag áll rendelkezésre a ragadozóról.

A kétezres évek elején az aranysakálnál egy rendkívül gyors és egy nagyon erőteljes állománynövekedés volt megfigyelhető. Heltai Miklós és kollégái 2003-ban írták le először a biológiai inváziót, azaz a tömeges elszaporodást a faj kapcsán. A tudományos definíció szerint nem tekinthető invazív fajnak a sakál, mert nem idegen honos, és nem emberi segítséggel került vissza a hazai élőhelyekre. A sakál természetes úton, eredeti elterjedési területére érkezett vissza. A hirtelen, nagyon gyors és erőteljes állománynövekedés azóta is folyamatosan tapasztalható. Becsült létszámuk folyamatosan nő, de exponenciálisan növekszik a terítéke is.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban (www.ova.info.hu) közzétett adatok szerint 2020-ban 12.126, 2021-ben 15.356 aranysakál került terítékre. A lelövését elsősorban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyékből jelentették.

Fotó: 123rf

Lapozz, rögtön folytatjuk!

Oldalak

Utazás
Sztárok
Ahogyan a legtöbb rajongó már tudja, Tóth Andival teljessé vált az X-Faktor mentori csapata. Ütős énekeseket sikerült összeszednie az RTL-nek.
Egészség
Továbbra is velünk marad az áprilisra jellemző kacifántos időjárás. Az orvosmeteorológiai olyan dolgokat jósol, ami erős fejfájást is okozhat szerdán.
Sztárok
Lezárult a szexuális zaklatással vádolt Kevin Spacey pere, de menet közben rettenetes titkokra derült fény, amik megmagyarázhatnak néhány dolgot a színész viselkedésével kapcsolatban.