Kettős életet élt a Nemzet Színésze: kevesen tudják, mivel foglalkozott a színjátszás mellett

Két élete volt

Agárdy Gábor úgy vélte, ha csak egy dologgal, a színjátszással kellett volna foglalkoznia, azt lehet, hogy már megunta volna. A színművészet mellett ikonfestőként is ismert volt, amit autodidakta módon tanult ki. A festészettel már szintén gyermekként, hatéves korában kapcsolatba került, ekkor rúgta be labdával Erdélyi Mihály festőművész ablakát. Erdélyi szárnyai alá vette, tanította, így vált élete elmaradhatatlan részévé a festés. 1968-ban az Egri csillagok bulgáriai forgatása idején egy szófiai templomban szeretett bele az ikonfestésbe, amelynek egyik hazai specialistája lett, munkáit több önálló kiállításon is bemutatták 1967-től kezdve. Ikonfestményei megtalálhatók többek között a pannonhalmi apátságban, az oroszországi Danyilov kolostorában, és a Vatikánban. Utóbbit, egy Szent István királyról készített ikont személyesen adta át II. János Pál pápának. A kiváló színész az ikonok mellett színészportrékat is festett és ötvös remekműveket is készített.

Agárdy Gábor első felesége Tóth Ila színésznő volt, akivel egy gyermekük született, a később szintén a színészetet választó Agárdy Ilona. Másodszorra Rácz Boriskával, a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával kötötték össze az életüket 1956-ban. Ez a frigy már egy életre szólt.

A színművész legendás barátságot ápolt egy másik magyar színészóriással, Sinkovits Imrével, akivel 38 évig öltöztek egymás mellett. „Több időt töltöttünk együtt, mint a családunkkal. Amióta nincs köztünk, senkit nem engedek magam mellé, egyedül szeretek készülődni. Készíttettem egy ezüstplakettet, rajta felirat: „Itt öltözött Sinkovits Imre.” Ha benn vagyok, gyertyát gyújtok, s mindig viszek friss virágot. Nagyon hiányzik. Azzal vigasztalom magam, hogy csak elment valahová, és nemsokára visszajön. Várom, mikor köszön rám… Képtelen vagyok elfogadni a halálát. Nem csak kollégák voltunk, hanem barátok is. Egymásra néztünk, meg sem kellett szólalnunk, és tudtuk, mi a baja a másiknak. Amikor néhány éve nagyobb műtétre bekerültem a kórházba, mindennap meglátogatott, és tartotta bennem a lelket, hogy meg kell gyógyulnom, mert nekünk együtt kell játszanunk. Aztán felépültem, újra színpadra álltam, ő meg két hét múlva itt hagyott” – nyilatkozta egyszer Agárdy, akinek betegsége egy színházi balesettel kezdődött, amikor megfájdult a dereka, és hiába járt orvosokhoz, nem múltak el a tünetei. 2005 szeptemberében került kórházba a szövődmények miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Öt évvel és egy nappal később követte jó barátját a túlvilági színpadra: hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál.

Soós Imre született tehetség volt, azonban mindössze 27 évesen feleségével együtt holtan találtak rá. A mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történhetett azon a végzetes napon.

Leadfotó: facebook.com/ujsagmuzeum

Oldalak