Kettős életet élt a Nemzet Színésze: kevesen tudják, mivel foglalkozott a színjátszás mellett

99 éve született Agárdy Gábor, a legnagyobb magyar színészek egyike, aki a színjátszás mellett még egy területen alkotott maradandót.

Egész életében játszott

Agárdy Gábor, eredeti nevén Gabriel Arkaliján 99 évvel ezelőtt, 1922. augusztus 2-án látta meg a napvilágot Szegeden. A 20. századi magyar színjátszás talán legjelentősebb nemzedékének egyik óriása örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. Szabómesterként dolgozó édesapját még gyerekkorában elveszítette, ekkor ismerkedett meg azonban a színházzal is, már nyolcévesen játszott a szegedi szabadtéri játékokon, 15 éves korában pedig leszerződött a szegedi Városi Színházhoz, mint táncos boy és kardalos, miután elévgezte az Országos Színészegyesület színésziskoláját. Ezután három évig szülővárosában játszott, majd egy vándortársulattal járta az országot.

Játszom, mióta csak megvagyok... Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helyiségekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna” – emlékezett vissza később pályája elejére.

1942-ben ő sem kerülhette el a háború borzalmait: besorozták, el is indult a frontra, majd Kisinyovban hadifogságba esett. Itt inkább nem büszkélkedett el azzal, hogy színész, inkább azt hazudta, hogy festő, így aztán portrékat készíthetett orosz fogvatartóiról. Mindenképp jól döntött, ugyanis így nem bántották, mert látták, hogy ügyeskezű, ráadásul talpraesett fiatal férfi volt, aki a jég hátán is megél. Kilenc hónap után haza is engedték, ő pedig visszatért a világot jelentő deszkákhoz.

Lapozz a folytatásért!

Oldalak