Ráduly György: 120 év örökségét éltetjük a Budapesti Klasszikus Film Maratonnal
A frissen restaurált klasszikus filmek seregszemléjét idén szeptember 4. és 11. között rendezik meg, többek között olyan sztárvendégekkel, mint a nagy francia nevettető, Pierre Richard vagy a német horrorsztár, Udo Kier. A részletekről a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum igazgatóját kérdeztük.
III. Budapesti Klasszikus Film Maraton
Vannak olyan filmek, amelyeket képtelen felemészteni az idő vasfoga és bármikor szívesen újranézzük azokat, örökérvényű igazságaik, felejthetetlen karaktereik vagy éppen elképesztő filmzenéjük miatt. A retinánk kényeztetéséről nem is beszélve, amelyről a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai gondoskodnak, akik 2017 óta több mint 70 játékfilmet újítottak fel. Többi között közreműködtek olyan magyar filmklasszikusok helyreállításában, mint A körhinta, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok vagy éppen A tanú. A hazai népszerűsítés mellett céljuk, hogy a magyar filmet nemzetközi szinten is ismertté tegyék. Ennek kapcsán juthat el hamarosan a kanadai mozikba Jankovics Marcell Fehérlófia című mesefilmjének felújított változata. Az intézmény munkásságát is ünneplendő, III. Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán az archívum igazgatóját, Ráduly Györgyöt kérdeztük.
Harmadik alkalommal élvezhetjük a filmklasszikusok maratonját, amely idén is több budapesti helyszínen, valamint Egerben és Győrben várja a közönséget. Az elmúlt évek tapasztalata szerint mennyire igényli a hazai közönség a rendezvényt?
Egy fesztiválsorozat életében minden alkalom izgalmas. A harmadik még mindig a bevezetés és a brandépítés időszaka. A tavalyi esemény bizonyított, öt fesztiválnap és egy szakmai nap alatt 15 ezer nézője volt, ami azt gondolom, hogy óriási előrelépés a 2017-es évhez képest. Az első maratonon 5 ezer nézőnk volt, de jóval kurtább volt a program, mindössze három vetítési nap és egy szakmai nap volt. Azt gondolom, hogy a fesztivál látogatottságának növekedése egyértelmű mutatója annak, hogy a hazai közönséget érdeklik a magyar filmek, a restaurált filmek és az egyetemes filmtörténet klasszikusai.
Teljesen új vállalás volt a filmarchívum részéről, hogy egy ilyen volumenű filmes fesztivált szervez, ami nemcsak a közönséget szolgálja ki, hanem szakmai edukációs feladatot is ellát. Hogyan alakultak a programkeretek?
Nemzetközi trend, hogy a korábban bizonyított, az idő próbáját kiállt, óriási filmtörténeti alkotásokat felújítják vagy restaurálják. Magyarország szerencsés helyzetben van, mert nekünk rengeteg anyagunk van a filmezés hőskorából, és mindig kerülnek elő újabb és újabb tekercsek, olyan elképesztő helyekről, mint akár egy New York-i ház pincéje. Ezeket az értékeket fel kell fedeznünk és meg kell őriznünk. Az első magyar mozgóképet 1896-ban forgatták Budapesten, de 1901-től számítjuk a magyar film történetét A táncz című filmtől. Lassan 120 éve forog a magyar film, hihetetlen alkotókkal és alkotásokkal, amelyek kiemelt szerepet játszanak a világ filmművészetének alakításában. Ezekre mi mérhetetlenül büszkék vagyunk és szeretnénk mindenkinek bemutatni. A Filmalapnak köszönhető nemzeti filmrestaurálási program indulása óta több mint 70 játékfilmet újítottunk fel, idén 48 magyar filmet vetítünk le a fesztiválon és a válogatásban szép számban lesznek jelen a restaurált alkotások. A gyűjteményünk teljes anyagából válogattunk, így a közönség akár 35 milliméteres filmszalagról vetített alkotásokat is láthat. A legfontosabb célunk emellett, hogy a nagyközönség, az avatottabb filmnéző és a szakmában jártas fesztiválozó igényeit is kiszolgáljuk, így ez a törekvés szabta meg a fesztivál kereteit. A széles közönség a budapesti Szent István téren, a Bazilika impozáns atmoszférájában egy egyedülálló óriásvásznon élvezheti a szabadtéri, közösségi filmnézés örömét, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Puskin és a Toldi mozi pedig a klasszikus moziélményt nyújtja a látogatóknak. A szervezésben kiemelt partnerünkké vált a Budapesti Francia Intézet, ahol találkozik a szakmai és a mozinéző közönség, itt is tartunk filmvetítéseket, de szakmai programokat és némafilm-koncerteket is.
Minden évben világsztárokat hívnak meg a maratonra. 2019-ben kik lesznek a díszvendégek?
A fesztivál sikerét jól mutatja, hogy olyan nemzetközi filmsztárok fogadták már el a meghívásunkat, mint a 60-as évek ünnepelt színésznője, Claudia Cardinale, aki olyan világra szóló alkotásokban játszott női főszerepeket, mint Federico Fellini 8½ és Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat című filmje. Ebben az évben a Film Maraton díszvendége lesz Pierre Richard francia színművész, aki részt vesz és bevezeti a Magas szőke férfi felemás cipőben című francia vígjáték vetítését szeptember 6-án. A francia komikus mellett, Udo Kier a német származású, de Hollywoodban is közkedvelt színész is Magyarországra érkezik, akit elsősorban horrorszerepeiről, valamint a Bódy Gábor 1980-ban készült kétrészes magyar filmjéből, a Nárcisz és Psychéből ismer a közönség. Vendégünk lesz továbbá a holland Johanna ter Steege, aki kétszer is dolgozott Szabó István Oscar-díjas magyar rendezővel, valamint a Jiří Menzel klasszikusában, a Sörgyári capriccióban felejthetetlen alakítást nyújtó, magyar származású szlovák színésznő, Magda Vášáryová.
Mi lesz a különlegessége az idei fesztiválnak?
Idén először tematikus keretet álmodtunk meg a Film Maratonnak. Az esemény fő fókuszában a film és a zene kapcsolatának közel 125 éves történetét szeretnénk bemutatni. A meghívásunkra Budapestre érkezik Michael Nyman világhírű filmzeneszerző, aki többek között a három Oscar-díjjal kitüntetett Zongoralecke és a Peter Greenaway-filmek által vált világhírűvé. Dziga Vertov kísérletező vizuális szimfóniáját, az 1929-es, Ember a felvevőgéppel című némafilmet szeptember 9-én Michael Nyman jelenlétében és a filmhez komponált zenéjével vetítjük le. A válogatásban szerepelnek a különböző külföldi filmarchívumok által felújított filmek is. A nézők láthatnak Alain Delon-filmeket, világhírű musicaleket, legendás film noirokat, westerneket és olyan magyar vonatkozású amerikai filmkincseket is, mint a Szelíd motorosok című alkotás, amelynek magyar operatőre volt Kovács László személyében. Kiemelendő még, hogy szeptember 7-én újra levetítjük szabadtéren a Queen – Hungarian Rhapsody: Live In Budapest 1986 című koncertfilmet. A vasfüggöny mögött adott koncert emlékezetes pillanatait a legismertebb magyar operatőrök rögzítették, Zsombolyai János rendezett belőle filmet. A világ egyik legsikeresebb együttesének koncertjéből árad a szabadság előszele, ami elsősorban Freddie Mercurynak köszönhető, aki kitárta nekünk a világot, mikor elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt magyarul. Több régi, klasszikus zenés filmet is vetítünk majd, a filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, valamint a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei, mint például a Jazzkirály, a Mindhalálig zene, a Rocky Horror Picture Show. Külön filmválogatással tisztelgünk a 89-es eseményekre - „30 éve szabadon” mottóval.
Az idén eltávozott a magyar filmipar egyik ikonikus alakja, Andy Vajna. Milyen szerepet kap a munkássága a fesztivál programjában?
A Film Maraton egyik fő célja a magyar filmipar alkotóinak és alkotásainak megőrzése, eképpen Andy Vajnáról is megemlékezünk. Az Evita című zenés film vetítésével szeretnénk tisztelegni előtte. Az 1996-ban, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice musicaljéből készült Oscar-, és háromszoros Golden Globe-díjas nagyszabású zenés filmet szeptember 4-én láthatja majd a közönség. Vajnának köszönhető, hogy a szuperprodukció forgatása nagyrészt Magyarországon zajlott, ekkor járt először hazánkban a film címszereplője, Madonna és férfi főszereplője, Antonio Banderas is. Az alkotásban számos budapesti helyszín felismerhető a Bazilikától az Alkotmány utcán át az Andrássy útig. Ilyen nagy költségvetésű, ennyi statisztát mozgató filmet nem forgattak korábban Magyarországon. Az idei év témájához kapcsolódva, látható lesz továbbá egy válogatás Kozma József (Joseph Kosma) zeneszerző műveiből és a Film Maraton tiszteleg a háromszoros Oscar-díjas magyar filmzeneszerző, Rózsa Miklós életműve előtt is.
Mik a következő időszak legfontosabb tervei a Magyar Nemzeti Filmarchívum életében?
Természetesen haladunk a filmtörténet különböző korszakaiból kikerülő alkotások digitalizálásával és felújításával, de a nitrokorszak filmjeinek restaurációja jelenti talán számunkra a legnagyobb kihívást. Egyrészt azért, mert 1945 előtt sok film megsemmisült, a fennmaradt anyagok pedig a gyűjtemény legöregebb darabjai. Az 1934-es, eredeti Meseautó film felújítása az idei év nagy büszkesége. A film nagyon rossz állapotban volt. Bár Kabos Gyula sziporkázása és Perczel Zita csodálatos bája még ezt is feledtetni tudta a nézővel, a munkatársainknak köszönhetően a film mostantól restaurált képpel és hanggal él tovább az utókornak. Egy-egy ilyen filmmel rengeteg munka van és óriási öröm lesz, amikor az idei Maratonon ezt is be fogjuk mutatni a közönségnek.
A balkáni térség elsőszámú nemzetközi filmfesztiváljának szakmai programjain összesen öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak, köztük Szabó Réka "A létezés eufóriája" című dokumentumfilmjét.
Leadfotó: MNFA
Fotók: MNFA; Juhász Péter; 123rf.com
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
