Két tonna élelmiszer végezné a kukában, ha ők nem lennének - Kraszkó Zita tovább adta a stafétát: interjú Cseh Balázzsal, az Élelmiszerbank vezetőjével
Adventi interjúsorozatunkat különleges résszel zárjuk - idén a Femcafe szerkesztősége a Jótékonyha munkáját segítette önkéntesként.
Az élelmiszerpazarlás fontos környezetvédelmi ügy
Az elmúlt hét során a Femcafe.hu szerzői egymással beszélgettek a karácsonyról, a gyerekkorról, és arról, miért jó jónak lenni. Mai interjúnkban ezúttal Kraszkó Zita főszerkesztő zárta volna a sorozatot, de továbbadta a stafétát. Zita elárulta, miért is tett így: „Ha a Femcaféról kérdeznek, akkor az egyik legfontosabb üzenet, hogy a szépség, az aktualitások, a divat és sok más téma mellett odafigyeljünk a társadalmi kérdésekre is, és médiumunkkal fontos és jó célokat segítsünk a nyilvánosság erejével."
A Zitával készült interjúnkat már olvashattak látógatóink, ezért most inkább Cseh Balázst, az Élelmiszerbank elnökét kérdeztük az élelmiszerpazarlás problémájának lehetséges megoldásairól. Eredetileg budapesti élelmiszerbankot szerettek volna létrehozni, de nagyon hamar kiderült, hogy munkájukra országosan szükség van.
Felvázolnád néhány mondatban, mivel is foglalkozik az idén éppen 15 éves Magyar Élelmiszerbank Egyesület?
Legfőbb feladatunk, hogy átvegyük az élelmiszerfeleslegeket elsősorban élelmiszergyártóktól, illetve élelmiszerkereskedelmi cégektől, ezeket pedig eljuttassuk a rászorulóknak Magyarországon. Ebben a folyamatban együttműködünk körülbelül 400 szociális munkát végző szervezettel, akik ezeket kiosztják. Az Élelmiszerbank tehát közvetlenül nem oszt élelmiszert, hanem mi ezt továbbadjuk szervezeteknek, akik ezt kiosztják. Ez a 400 szervezet körülbelül 300.000 embert lát el Magyarországon, őket segítjük tehát ezekkel az élelmiszerekkel. Az áruk jelentős része nem is a központi raktárba kerül, vagy csak kevés időt tölt itt, hiszen az áruházakból beérkezett napi adomány, az el nem adott pékáruk, zöldségek és gyümölcsök gyakorlatilag azonnal kiosztásra kerülnek. Ezek reggel érkeznek a bázisra, napközben pedig el is kerülnek innen. Ez a készlet naponta cserélődik – olyan zöldségekről és gyümölcsökről van szó, amiket levesznek a polcról az olyan áruházakban, mint a Tesco, Auchan, Aldi, Metro vagy a Penny Market. Ezek nem tökéletes minőségűek, viszont nyugodt szívvel fogyaszthatók. A pékáruk nyolc óráig vannak kint a polcokon, ezután leszedik onnan, mi megkapjuk őket másnap reggel, délután pedig a rászorulók már fogyaszthatják is.
Milyen mennyiség folyik át rajtatok?
A tavalyi évben összesen 11.000 tonnányi élelmiszer fordult meg az Élelmiszerbank rendszerén keresztül – ez azt jelenti, hogy körülbelül 7,5 milliárd forint értékű élelmiszerről van szó, amit egyébként kidobnának. Nagyon sok oka van annak, hogy miért kerül egy élelmiszer kukába: a leggyakoribb a lejárati idő. De vannak más okok is, például a szezon utáni termékeket, mint a csokimikulások, amiket az ünnep után már nem tudnak eladni, így ezek megjelennek nálunk, hiszen a boltokban egyszerűen már nem veszik meg az emberek. A promóciós termékek egy adott idő után szintén kikerülnek a promócióból, ezért végzik nálunk, de az esztétikailag hibás termékek ugyancsak hozzánk kerülnek. Ha például egy kicsit megnyomódott a konzerv teteje, azt az áruházláncok már nem forgalmazhatják. A koronavírus miatt kaptunk nagyon sok olyan terméket is, amelyekkel a bezárt vendéglátóipari egységek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. Sok olyan ok van tehát, ami miatt egy élelmiszer feleslegessé tud válni, pedig egyébként még fogyasztható lenne. Ezek kerülnek hozzánk, mi pedig még a lejárati idejük előtt eljuttatjuk a nélkülöző családokhoz.
Kik a partnerszervezeteitek, és kik kapják az árukat? Van-e preferált közeg, például gyerekek vagy különböző iskolák, esetleg mindenféle helyre megy?
Több mint 100 cég van, akivel rendszeresen együttműködünk. Az a közös minden szervezetben, hogy valamilyen szociálisan rászoruló réteget látnak el. Ez nagyon sokfajta lehet, például gyerekek, idősek, családok, hajléktalanok, átmeneti szálláson lévő emberek. Vannak olyan települések is az országban, ahol mindenki rászoruló, ott gyakorlatilag mindenkinek lehet élelmiszert osztani. A szervezetek, akikkel dolgozunk, három nagy kategóriába sorolhatók: vannak civil szervezetek, alapítványok egyesületek, vannak egyházi szervezetek, illetve kormányzati szervezetek, például a Családsegítő Szolgálat. Van olyan vidéki falu is, ahol maga az önkormányzat a partnerünk, mert az egész település rászoruló. Hozzánk pályázati rendszerben lehet bekerülni, akik jelentkeznek, azoknak valamilyen szociális munkát kell, hogy végezzenek, nemcsak alkalmankénti élelmiszerosztást. Azok tehát a különösen jó partnerek, akik mást is csinálnak, például tanácsadással foglalkoznak, mert náluk az élelmiszersegély az alaptevékenységet segíti. Van tehát egy állandó partneri körünk, akikkel folyamatosan dolgozunk, és minden partnerről van egy profilunk. Pontosan tudjuk, hogy melyik partner milyen tevékenységet végez, hány embert lát el, mi az életkori megoszlás és a többi. Minden szervezettel találkozunk személyesen is, mielőtt elkezdünk velük dolgozni, a közös munka során pedig minimum évente egyszer szintén meglátogatjuk őket, hogy legyen egy folyamatos kapcsolat. Ezen profilok alapján állítjuk tehát össze a csomagokat, hogy melyik szervezet milyen típusú élelmiszercsomagot visz el a raktárból.
Ezek az élelmiszerek teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy a boltban látjuk őket. Például nincs rajtuk címke.
Van ilyen is, olyan is, attól függ, hogyan és honnan érkeznek. Van, hogy a gyártósorról hozzák őket ide, ahol még nem történt meg a címkézés. Amik nincsenek felcímkézve, azokat mi itt címkézzük fel önkéntesek segítségével, kézzel, nem pedig géppel. A kötelező adatokat minden esetben feltüntetjük a termékeken, ilyen például a pontos megnevezés és a lejárati dátum.
Ki az, aki ezt az egészet finanszírozza?
Éves szinten van körülbelül egy 150 milliós költségvetésünk, amit alapvetően adományokból gyűjtünk össze, emellett van nagyon sok vállalati támogatónk, akik élelmiszerekkel és anyagilag is támogatják a munkánkat. Sok lábon állunk tehát, magánszemélyek szintén támogatnak minket, akik rendszeres, havi párezer forintos adománnyal járulnak hozzá az Élelmiszerbank működéséhez – ez éves szinten óriási összeget jelent. Ezenkívül pályázatokon indulunk, a Szociális Minisztériumtól pedig évente szintén kapunk egy 10 milliós támogatást. Őszintén szólva nem is szeretnénk ennél többet. Az élelmiszerbankok mindenhol a világban adományokból finanszírozzák magukat, sehol nincs még olyan rendszer életben, ami normatív finanszírozást tenne lehetővé, ami egyébként szerencsés lenne, hiszen ez egyrészt egy szociális, másrészt egy környezetvédelmi ügy az élelmiszerpazarlás miatt, ami egy elég nagy környezetkárosító tényező. Azt szoktuk mondani, hogy ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne a világban, akkor az Kína és az USA után a harmadik legnagyobb ország lenne – ebbe ritkán gondolunk bele, pedig ez egy nagyon komoly fenntarthatósági ügy.
Te hogyan kerültél az Egyesülethez?
Közgazdaságtant végeztem, de mindig is dolgoztam civil szervezeteknél már az egyetem alatt is. A feleségem korábban élt Franciaországban, ő mesélt az élelmiszerbankokról a 2000-es évek elején. Az fogalmozódott akkor meg bennem, hogy ilyen még nincs Magyarországon, és kéne egyet csinálni. Barátokkal, ismerősökkel összefogtunk, összeállt egy csapat, akik rendelkeztek különböző szaktudásokkal. Megkerestük az Élelmiszerbankok Európai Szervezetét, akik azonban jelezték, hogy egy másik csapat már megkereste őket ugyanezzel az ötlettel. Összekötöttek velük minket, így lett a két csapatból egy, és rögtön egy pénzügyi támogató is csatlakozott. Egy belga házaspár állt az ügy mellé, akik Belgiumban önkénteskedtek, és látták, hogy ez milyen jól működik. Az első évet tehát ők finanszírozták, néhány évvel később pedig ez a házaspár megvette nekünk a jelenlegi raktárunkat is, azóta is kapcsolatban állunk velük, és folyamatosan segítik a munkánkat.
Vártok még önkénteseket? Ők hol tudnak jelentkezni?
Természetesen folyamatosan várunk, az Élelmiszerbank oldalán van egy külön rész csak nekik, ahol ki tudják választani, hogy a különböző fajta önkéntes munkákból milyen típusú feladatot tudnának ellátni. Vannak, akik hetente több napot irodában, raktárban vagy sofőrként dolgoznak, de akadnak olyanok is, akik csak a kekszsütésben vagy a karácsonyi áruházgyűjtésben segítenek nekünk. Éves szinten 8000-10.000 ember fordul meg önkéntesként a programokban.
Galériánkat átlapozva további érdekességeket is megtudhatsz az Élelmiszerbank munkájával kapcsolatban!
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
