Fura fétisekről már hallottam, de hogy valaki arra izguljon fel, hogy magyar vagyok?

Fél éves Angliai kint létem alatt volt pár érdekesnek nevezhető randim brit srácokkal. Bártulajdonos, biztonságiőr és a kedvencem: Richard, akinek külföldi fétise volt. Ez a sztori most róla szól.

#katapult - Sikeres kudarcaim tárháza

​A Katapult nem más, mint: érzések, történetek, benyomások a nagyvilágról. Tipikusan az az ember vagyok, akivel mindig történik valami. Legyen szó durván félresikerült első randikról, random külföldre költözésekről, szakmaváltásokról, lelki traumákról… minden, amit itt olvasol tényleg megtörtént. A Femcafe social media managereként én festem rózsaszínre az olvasók álmait, ez a fórum viszont a könyörtelen valóságot mutatja be. Mert erről is beszélnünk kell.

Van egy jó sztorid, amit megosztanál a nagyvilággal? Szívesen segítek benne. Küldd el a hosszu.kata@femcafe.hu címre, akár névvel, akár név nélkül és beszélgessünk!

A szerző: Hosszú Kata

Az első intő jel

Ahogy azt az előző részben említettem, egy elég csúnya szakítás után kerültem ki angol honba, így másra sem vágytam, csakhogy valaki segítsen túllépni a félresikerült kapcsolatomon. Meglepődtem, mennyire pörög kint a Tinder. Míg itthon jó, ha 5-6 matchből lesz 1 beszélgetés, Angliában kivétel nélkül mindenkivel összejött a conversation. Még ha egy pár mondatos – „átjösszesteköszidenem” típusú is. Így indult útnak a beszélgetésem Richarddal – már a neve is szimpatikus volt, főleg brit akcentussal kimondva – aki azzal indított, hogy milyen izgalmas, hogy magyar vagyok, még sosem találkozott magyar lánnyal, végre ezt is kihúzhatja a listájáról. Nem tulajdonítottam különösebb figyelmet ennek a megjegyzésnek, pedig ez lehetett volna az első intő jel. Azon a környéken, amerre én laktam, nagyon kevés magyar volt, így rendszeresen rácsodálkoztak a származásomra, ezért sem akadtam fent rajta.

Lány mosolyog a telefonját nézve tinder

A második intő jel

Megbeszéltünk egy kora délutáni randit, minden szuperül alakult. Egy másik városban lakott, így vonattal jött le hozzám, az állomáson vártam rá. Körülbelül 20 perce állhattam ott, ő meg sehol. Több üzenetet is küldtem neki, de semmi válasz. Már épp indultam volna haza csalódottan, hogy felültettek, mire megcsörrent a telefonom, hogy egy későbbi vonatot ért csak el, mindjárt ott van. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon hiszek az égi jelekben. Persze előfordulhatnak késések, de vannak azok a helyzetek… azok a bizonyos helyzetek, mikor egyszerűen csak érzed, hogy valami nem oké. Van, akinél egy fura, megmagyarázhatatlan bizsergés jön elő. Nálam ez gyomorgörcs formájában szokott jelentkezni és nem, nem az izgalomtól.

Lány okostelefonját nézve várakozik az állomáson

Amikor azt hittem minden rendben lesz…

Végül csak odaért és legnagyobb meglepetésemre virágot is hozott. Egyébként kár, hogy ez manapság már nem annyira divat… szinte nem is ismerek olyan lányt, aki ne örülne egy szál virágnak az első randin. Megtörtént az elég kínosra sikeredett bemutatkozás – ő egyből két puszival akart indítani, én meg megijedtem és elhajoltam – majd elindultunk a kinézett hely felé. Egy tipikus angol teázóba mentünk, ami egyébként csodálatos. A vintage stílus szerelmeseként odavagyok a régies hangulatú, eldugott kis helyekért, szóval nálam telitalálat volt a választása. Rendeltünk, helyet foglaltunk és elkezdtünk beszélgetni. Kár, hogy nincs videóm a randiról… akkoriban nagyon próbálkoztam a brit akcentussal, szívesen visszahallgatnám mennyire nem sikerült abszolválni a dolgot. Szerencsére bőven volt témánk és egészen addig rendben is ment minden, amíg szóba nem kerültek az exek.

Első randi pár ül a kávézóban idegesek

…és amikor kiderült, hogy nagyon nem

Az én kapcsolataimon elég hamar végig értünk, ugyanis nem volt sok, plusz rosszul is érintett, hogy a legutolsó csalódásomról beszéljek, így őt kezdtem faggatni. Bár ne tettem volna. Mesélt egy japán lányról, majd egy olaszról, egy spanyolról… és akkor kezdett szépen lassan összeállni a kép. Viccesen rá is kérdeztem, hogy szándékosan csak más nemzetiségű lányokkal kezd? Erre halál nyugodtan közölte, hogy igen, őt az izgatja fel, hogyha a partnere akcentussal beszéli az angolt, így más kikötése nincs is egy lánynál, csakhogy ne brit legyen. Bár volt már együtt angol lánnyal, de az se vált be, ha az illető tettette a kamu akcentust. Vártam kicsit, hátha viccelt és csak engem akart szivatni, de sajnos nem ez volt a helyzet. Hirtelen már nem volt kedvem erőltetni a britséget, csak el akartam húzni onnan, minél hamarabb. Egy ultra béna kifogással kimentettem magam és suhantam haza. Nem mondom, hallottam már fura fétisekről, de hogy valaki arra izguljon fel, hogy magyar vagyok? Azt hittem engem már nem lehet meglepni.

Tévedtem.

Van egy jó sztorid, amit megosztanál a nagyvilággal? Szívesen segítek benne. Küldd el a hosszu.kata@femcafe.hu címre, akár névvel, akár név nélkül és beszélgessünk!

Amilyen pesszimista tudok lenni néha sejtettem, hogy valami biztosan félremegy, de arra azért még én sem számítottam, hogy a közel 10 órás randiból 4 és felet a rendőrségen fogunk tölteni. Következzen életem legdurvább kimenetelű randevúja.

Fotó: 123rf.com

Oldalak