Ismerd meg a betlehemi csillag titkát
Máté evangéliuma szerint Jézus születését egy csodás égi jelenség kísérte, ami a napkeleti bölcseket, vagy más néven a háromkirályokat az újszülötthöz vezette. Csillagászok és asztrológusok régóta kutatják, hogy a betlehemi csillag milyen égi jelenség lehetett, pontos válasz azonban még nem született rá.
Fénylő üstökös
A legismertebb elmélet szerint a betlehemi csillag valójában egy üstökös volt – így jelenik meg a templomok freskóin és sok festményen is. Mai szemmel nézve, még logikus is lehetne, ugyanis egy-egy üstökös olykor hetekig, sőt, még hónapokig is látható az égen, ráadásul mozgásának határozott iránya van, ezért még követni is lehet. Ezt az elméletet azonban megdöntötték, ugyanis a kínai csillagászok részletesen beszámoltak a fontosabb égi vándorokról - például a Halley-üstökös megjelenését mindig feljegyezték – de Jézus születése körüli évekből egyetlen hasonló jellegű írás sem maradt fenn. Nem mellékes az a tény sem, hogy az ókor embere teljesen másképp tekintett az üstökösre. A hiedelem szerint ugyanis az üstökös mindig valamilyen tragédiát jelzett előre: csatákat, birodalmak bukását vagy járványokat. Ebből a szemszögből nézve pedig a napkeleti bölcsek aligha indultak volna el az égi jelenség által megjelölt irányba.
Különös jelenség
A betlehemi csillag titkával Johannes Kepler, német matematikus, csillagász és asztrológus is foglalkozott. Kepler úgynevezett „hármas konstelláció" elmélete szerint a jelenség a Jupiter és a Szaturnusz planéták együttállása és egy szupernóva kombinációja lehetett – innentől kezdve pedig csak egy lépés volt kiszámolni, hogy Jézus feltételezett születési ideje körül megfigyelhettek-e többszörös Szaturnusz-Jupiter együttállást. A korabeli feljegyzések szerint azonban nem láttak semmilyen szupernóvaszerű, ragyogó égi csillagot.