Vigyázz! Könnyen gépfüggővé válhatsz!
Napjainkban teljesen természetes, hogy a gépek körülvesznek minket: miközben a facebookon chatelsz valakivel, a telefonon pedig egy másik ismerősöddel csacsogsz, fél szemmel a híradót is figyeled a tévében és talán még a kedvenc számod is szól a zenelejátszódról.
Sokan nem is gondolunk rá, hogy a függőséget más fogalmakkal is össze lehet kapcsolni, mint az alkohol, a drog vagy a szerencsejáték, pedig létezik szex-, étel-, munka- és digitális függőség is. A szexfüggőség némely hírességek botrányainak „hála” egyre ismertebb, viszont nem veszik túl komolyan, sőt, a kívülállók szinte jó dolognak tartják. Még ennél is kevésbé kapcsolódik betegségtudat a digitális addikcióhoz – ez számít a legelfogadottabb függőségnek, amit a legtöbben természetesnek tartanak, mondván, világunk eldigitalizálódik, nincs mit tenni.
A digitális addikció nagyban összefügg a munkamániával és a média- vagy információfüggőséggel. A lakosság nagy része számítógéppel, mobiltelefon segítségével 10-12 órákat dolgozik a munkahelyén, amit hazatérve folytat – szintén a képernyő előtt. Kikapcsolódni pedig hol tud? Egy másik képernyő – nevezetesen a televízió képernyője – előtt. Az digitális technikák fejlődése miatt pedig a média és az információ bárhol elér minket: nem kell heteket várni egy levélre, hiszen a küldés pillanatában már olvashatod az e-mail postafiókodban; de elbújni sem tudsz például a főnököd elől, hiszen még a nyaraláson is megtalál, ha bekapcsolva hagyod a mobilod. Mivel hozzászoktunk a „jóhoz” (vagy rosszhoz, mindenki döntse el maga), már nem tudunk másképpen élni – folyamatosan online vagyunk, amit az okostelefonok megjelenése még inkább felerősített: már akár percenként megnézheted például, nem kaptál-e üzenetet a közösségi oldalakon.
A digitális függőségben szenvedők számát nehéz megbecsülni, hiszen egyrészt nem tartják betegségnek, másrészt aki annak tartja, az sem vallja be még magának sem, hogy ebben a különleges kórságban szenved. A digitális függőség – a legtöbb addikcióhoz hasonlóan – idegessé, stresszessé tesz; elmagányosít, valamint falat húz közéd és környezeted közé, ami óriási társadalmi problémákat eredményezhet. Valóban függőségről van szó, hiszen a betegek igazi elvonási tüneteket képesek produkálni, ha digitális eszközöktől távol kényszerülnek idejüket eltölteni: idegessé, nyugtalanná válnak, remegnek, izzadnak és alvászavarokkal küzdenek. Főleg fiatalkorban magatartási zavarokat okozhat, ezért a gyerekekre is érdemes odafigyelni, amit külön megnehezít, hogy a mai digitális világban szinte észrevehetetlen, ha valaki ténylegesen függő, illetve igen nehéz meghatározni, hol húzódik a „még egészséges” és a „már beteg” kategóriák határa.
Az elmúlt években nagyon gyorsan hozzászoktunk ahhoz, hogy minden elérhető „itt és most”, semmiféle információra nem vagyunk hajlandóak várni. (Hol vannak már azok az idők, mikor az internet órákig töltögetett be egyetlen képet…?) Ha szükségünk van a vonatmenetrendre vagy a moziműsorra, teljesen természetes, hogy két kattintással mindent megtudhatunk, ráadásul jegyet is vásárolhatunk. Mikor azonban nem kapjuk meg azonnal, amit akarunk, türelmetlenné válunk, ez a viselkedésforma pedig kihat a hétköznapi, családi életünkre is.
Sajnálkozhatnánk még az eldigitalizálódó világ változásain, azonban kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy ez egy vissza nem fordítható folyamat. Fogadjuk el és inkább koncentráljunk arra, mit tehetünk a személyes „védelmünk” érdekében! Érdemes megpróbálni például, hogy a mobiltelefont kikapcsoljuk minden nap pár órára (persze nem munka közben), amikor senki számára nem vagyunk elérhetőek; vagy ha nem muszáj, nem lépünk fel minden nap a facebookra, hátha nyugodtabbak leszünk és jobban tudunk nyitni a világ nem digitális része felé.
Oldalak
Hirdetés
