A magas vérnyomás és a stressz
A magas vérnyomás közel 2,5 millió embert érint Magyarországon, a felgyorsult életvitel és a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig csak tovább növeli ezt a számot. A stressz tényezők csökkentésével azonban jelentősen mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Milyen jelei lehetnek a stressznek?
Amikor valaki hosszabb ideig stressz hatása alatt van, a szervezete a folyamatos feszültség hatására elkezd lemerülni és a teste figyelmeztető jeleket ad, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ilyen esetben az egészségügyi problémák megelőzése érdekében érdemes egy kis szünetet tartani, hogy a szervezet ismét fel tudjon töltődni és újra jobban bírja a terhelést.
A stressz jelei mindenkinél máshogyan nyilvánulnak meg
- Fizikai jelek lehetnek: fáradtságérzet, összeszorított állkapocs, emésztési zavarok, szédülés, izomfeszültség, alvászavar, fülzúgás
- Lelki jelek lehetnek: nyugtalanság, állandó aggodalom, rossz hangulat, koncentrációképesség hiánya, bizonytalanság
- Érzelmi jelek: düh, szorongás, érzékenység, hangulatingadozás, ingerlékenység
- Viselkedésben felfedezhető jelek lehetnek: falánkság, zárkózottság, gyakori alkoholfogyasztás, sűrűbb dohányzás
Hogyan hat a stressz a vérnyomásra?
Egy egészséges szervezet, alkalmazkodik az őt érő külső hatásokhoz, és amint azok megszűnnek, visszaáll a normális működésre. Ez így van a vérnyomásnál is: a magas vérnyomás abban az esetben alakul ki, amikor a vérnyomást szabályozó rendszerek károsodnak a szervezetet ért hatások által és emiatt a vérnyomás nem áll vissza a normális értékre. Ilyen károsító hatás lehet a stressz is. A folyamatos stressz hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ezáltal megnövekszik a szervezetben az érszűkítő anyagok termelődése, ami magas vérnyomáshoz vezethet.