Gyógyszermaradványok vannak a Balatonban - így hatnak a tó élővilágára

Évről évre növekszik a gyógyszerfelhasználás

Az elmúlt időszakban az orvostudomány és a biotechnológia fejlődése miatt évről évre jelentősen nőtt a gyógyszerfelhasználás. Ezzel párhuzamosan egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. Az utóbbi években a témában publikált kutatások többsége az ösztrogén típusú (pl. 17α-etinilösztradiol, 17β-ösztradiol, ösztron) szennyezések hatásait vizsgálta. Ezzel szemben eddig viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének (progeszteron és szintetikus analógjai) nem célszervezeteken, így vízi gerinctelen és gerinces fajokon kifejtett élettani hatásairól.

A vizsgálatokban a kutatók a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, illetve a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit környezeti szempontból releváns 1 és 10 ng/L, valamint ennél magasabb (100 és 500 ng/L) koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel (progeszteron, levonorgesztrel, drospirenon, gestoden) kezelték 6, illetve 21 napig. A szakértők azt akarták kideríteni, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és az egyedfejlődésében, illetve milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jellemzik a modellállatokat.

Fotó: 123rf

Lapozz, cikkünk folytatódik!

Oldalak