Így lesz lázadó kamaszlányból kívánatos nő
Avril Lavigne 2002-ben robbant be a köztudatba, és azóta tinilányok milliói tekintik példaképnek. A deszkás kamaszlány lassan igazi, szexis nővé cseperedett.
A kanadai vadóc lány Complicated, majd Sk8er boy c. világslágereivel tört be a popszakmába, méghozzá akkora sikerrel, hogy debütáló albuma, a Let Go eladási adatait azóta sem sikerült túlszárnyalnia. A fiatalok csak úgy zabálták a vagány klippeket és vadóc dalokat, az énekesnő kinézete pedig inkább hasonlított egy megvadult punkéra, mint egy 18 éves tinilányéra. Nem csak zenéjével, de rendhagyó öltözködésével is stílust teremtett, a nyakkendő például a védjegyévé vált. A deszkás cipő, a bő gatya és a szegecsek már csak hab volt a tortán, dalaiban viszont nem a punk stílusjegyei köszöntek vissza, lemeze inkább hasonlított egy érzelmeket sem mellőző pop-rock albumra, mint Marilyn Manson utódjára. Nemsokára Avril vált a lázadó kamaszlányok példaképévé olyan popdalokkal, amik a deszkás külső ellenére sem verik ki a biztosítékot a szülőknél.
Az Under My Skin c. második lemeze az elsőnél komolyabb hangvételűre sikeredett, amik ellen még mindig nem lehetett a szülőknek kifogása, de az album jóval befelé fordulóbb és rockosabb hangzású lett. A lázadó tinik persze így sem pártoltak el az énekesnőtől, érzelmes, néhol depresszív számai ellenére megőrizte lázadó stílusát a vadóc lány. Az érettebb, felnőttesebb hangzás ellenére Avril deszkás imidzsét ugyanis még feketébb és „antirózsaszín” gót stílusra cserélte, ami a számokban még mindig nem érződött. A második lemez dalai inkább hasonlított Alanis Morisette zenei ízléséhez, mint a „gótikusabb” Evanescencehez, aminek persze a szülők és a popimádó tinik is csak örültek. Annak már kevésbé, hogy az énekesnőt majmolva apu nyakkendője után most a fekete horrorjelmezeket bányászták elő a nagymamák szekrényéből, megspékelve a tinimagazinokhoz csatolt fekete rúzzsal és szemceruzával.
A "dark" korszak a harmadik lemez, a Best Damn Thing megjelenésével azonban egyszer és mindenkorra véget ért. Az énekesnő dalaiban a kamaszkori problémáit háta mögött hagyva már nem a nyomasztó érzések köszöntek vissza, inkább az életkedv és a vidámság. A komolyabb hangvételű szerzemények mentek a levesbe, és helyükbe léptek a bizalomgerjesztőbb, fiatalosabb, energikus lendületű dalszövegek és dallamok. A Girlfriend c. slágerén már érezni lehetett a változás szelét: Saját érzéseit már nem befelé fordulva, gótikusan adta ki magából, sokkal inkább fiatalos, kirobbanó energiával, méghozzá úgy, hogy közben sikerült megőriznie stílusának sajátját is, amiért akkoriban megszerettük a vadóc lányt.
A sötét felhők tehát elvonultak, és azóta Avril csak úgy ontja magából a fiatalos lendületet és energiát. Az új dalokat már kevésbé, mert zenei karrierje mellett az utóbbi években színésznői babérokra is tört a kanadai lány, de nemrégiben a hangját adta például az Alice Csodaországban új filmes változatához, hiszen ő énekelte a főcímdalt, klipjében pedig olyan hitelesen játszotta Alice-t, hogy akár a filmben is megformálhatta volna a Csodaországba csöppenő lány szerepét.
Az énekesnő a kamaszkori lázadását hátrahagyva a hangzás- és stílusváltáson túl ruhatárát is lecserélte, a laza, bő cuccok és deszkás cipő helyett egyre többször látni ugyanis nőiesebb darabokban is. A „plázacicákat” a sárga földig hordó lázadó kamasz igazi nővé érett, aki már nem ítéli el a szexi topokat, a szoknyát, a parfümöket és a rózsaszínt sem, sőt a nyakkendő után a rózsaszín-fekete kombinációja lett az új védjegye. Ezzel a két színnel fémjelezte új albumát, sőt saját parfümjét is. Avril nőiesebb, mint valaha, de a szexi rucik, és az Avril illatok mellett azért megőrizte saját egyéniségét.
A deszkás Avrilen felnövő kamaszok talán értetlenül állnak az énekesnő 180 fokos változása előtt, aki nemrég még a rózsaszín plázababákon élcelődött, most pedig ő hord szexi pink ruhákat, nem is beszélve a rózsaszín hajtincséről. Pedig nem fordult ki magából, csak 18 éves kamaszból 22 éves nővé cseperedett, és mint minden tini, közben változásokon ment keresztül. Már máshogy lájta a világot, és nem tartja totál cikinek a nőiesebb darabokat, hiszen ő is nő. Ezt mi sem bizonyíthatná jobban, mint a nemrég készült fotósorozata a Vanity Fair tinimagazinban, ahol a lezser pulcsikat és bő gatyákat szoknyára, mélyen dekoltált fölsőre és magas sarkúra cserélte.
Avrilt tehát nem kell elítélni, nem hazudtolta meg magát, ő egy örök lázadó marad, csak nőiesebb ruhákba bújtatva. Hogy megbizonyosodhass róla, nézd meg az énekesnő What the Hell c. vadonatúj videoklipjét!
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
