A piros nadrágos fiú - Cukor
A piros nadrágos fiú mindig udvarias volt. Ezért is engedte előre a lányt a cukrászda ajtajánál. Habár a lány azt sem tudta, hogy éppen hová lép be, magabiztosan nyitotta ki az ajtót. Talán azért volt magabiztos, mert tudta, hogy a piros nadrágos fiú mögötte van, és vigyáz rá.
Cukortól részegen
A cukrászda különleges volt. Nem csak azért, mert a fiú vitte oda. A kabátos lánynak tetszett, hogy ennyire színes, világos és tágas a hely. De még jobban tetszett neki az, hogy a piros nadrágos fiú ennyire figyel rá. Mert a fiú tudta, hogy a lány mennyire szereti az édességet, s ezért vitte el a Cukorba. A lány instant boldogságot kapott pár darab cupcake személyében. Ez is jobb volt annál, amije addig volt.
A fiú piros nadrágban leült a lánnyal szemben, s beletúrt a hajába. Mindig ezt csinálta. A lány nem tudta, hogy ilyenkor zavarban van, vagy csak tetszeni akar neki? De akárhogy is legyen, mindkettő verziót nagyon édesnek találta.
Rendeltek. Két szelet habos sütit. Amikor elkezdtek enni, a fiú egy szó nélkül a lány elé tolta a tányérját, s várt. A lány belemártotta a krémbe a villáját, s evett a fiú süteményéből egy falatot. Mosolygott. Azok a buta romantikus filmes jelenetek játszódtak le az agyában. Ezért ő is odatolta a tányérját jelezve a fiúnak, hogy az ő sütijét is meg lehet kóstolni. Sőt, hiába szerette annyira a lány a sütiket, még azt se bánta volna, hogyha a fiú megeszi az összes sütijét a tányérról, ha ez őt boldoggá teszi. A fiú azonban udvariasan intett, hogy köszöni, de nem kér a kabátos lány sütijéből. A lány lebiggyesztett ajkakkal húzta vissza a tányért, s a romantikus filmes jelenetek hamar elhalványultak a fejében.