Az ördög nem véletlenül visel Pradát! - Így keveredik az olasz szexepil a könyvtáros sikkel
Ezen a héten a második legnagyobb divatfővárosban Milánóban vette kezdetét az olasz divathét. Az olasz divat fő jellegzetességei a kiváló minőség, a bátrabb színek és minták használata, a dögös, szexi, érzéki megjelenés, a temperamentummal teli stílus, és a "dolce vita" életérzés. Természetesen az olasz divatházak mindezt tükrözik kollekciójukkal, azonban az egyik legrégebbi, még ma is működő milánói székhelyű divatház mégis eltér mindtől, kissé hűvös, elvont stílusával. A Wall Street Journal és a Time magazin is beválasztotta a hatalmasok klubjába az óriási vagyonnal rendelkező Prada divatházat.
Kofferekkel kezdtek
A Prada mesés története 1913-ban kezdődött, amikor Mario Prada testvérével, Martino Prada-val megalapították a Fratelli Pradát. Az üzlet Milano városában nyitotta meg kapuit, és évről évre egyre sikeresebb lett. Kezdetben luxus minőségű bőrcikkek forgalmazásával foglalkoztak. Saját tervezésű bőrből készítettek elegáns utazótáskákat, koffereket, és válltáskákat a gazdagabb réteg számára. Az 1950-es években, amikor a légi utazás népszerűsége megnőtt, a tartós, de nehéz táskák egyre kevésbé voltak közkedveltek. A nők a kecses, könnyű darabokat keresték, ezért a Prada cégnek alkalmazkodnia kellett a felsőbb réteg elvárásaihoz.
1952-ben Mario Prada halála után menye, Luisa Prada vette át és helyezte új alapokra a cég irányítását. A tervezés fő vonalát a finom könnyű bőrkiegészítőkre, cipőkre, és a kis méretű kézitáskákra irányította, mindezt szokatlan alapanyagokból elkészítve. Kiegészítőit gyakran bolondította meg teknősbékahéjjal, rozmárbőrrel, kristályos díszítőelemekkel. Átütő sikere azonban a vízálló táskáknak és ruháknak lett.
Oldalak
Hirdetés
