Ruhapróba szelfikkel tűzdelve - Sánta Laci blogbejegyzése
Annak idején, mikor még csak próbáltuk a Fekete Pétert a Madách Színházban, az egyik ruhapróbán készítettem pár képet, és úgy gondoltam, megosztom veletek. Csak félkész állapotban voltak a dolgok, de hogy tökéletes legyen fel kellett vennem, hogy rám tudják igazítani.
Se eleje, se vége
Javában folyt munka, a nadrág méretének és hosszának megállapítása, a mellény hossza és nyaka méretre igazítása…Szóval sok volt még hátra, de már látszott az alagút vége.
Szerencsére a varrodában senki számára nem volt terhes egy kis fotózás, mókázás. Pedig ők keményen dolgoztak. Ilyen időszakban, percről percre jön egy új információ az ing méretével, színével, a cipőkkel, az anyag beszerzésével és persze a színészek egyéni kívánságaival kapcsolatban. Van aki azt szereti, ha az ing nyaka egy számmal nagyobb, van aki a cipőjére, a ruha anyagára panaszkodik, de a szabó, a kivitelező és legfőképp a jelmeztervező (aki ez esetben Rátkai Erzsébet) mindent elkövetnek, hogy megmaradjon a koncepció, vagyis a jelmeztervező eredeti elképzelése, de eleget tegyenek a rendező és a színészek kéréseinek is. Nem lehet könnyű… Ide még egy fodrot, oda egy masnit, túl sok a gomb, ennek a ruhának rossz a színe, nem jó az esése, nem elég kihívó, túl kihívó… Szóval van munka bőven.